Az akadozó brexittárgyalásokkal párhuzamosan a londoni kormány kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze a szigetország lakóit az Európai Unió elhagyásának előnyeiről. A következő hetekben a kabinet megannyi neves politikusa szólal fel – Theresa May miniszterelnök szombaton Münchenben –, tegnap pedig a brexittábor egyik ismert konzervatív arca, Boris Johnson külügyminiszter (képünkön) vázolta fel a szerinte „liberális” brexitet. A tárcavezető – akit sokan még mindig a miniszterelnöki szék várományosaként emlegetnek – úgy indokolta a kilépésre lelkesítő beszédét: tapasztalható, hogy a bennmaradást pártoló oldalon egyre mélyül a düh, egyesek mind határozottabban a kilépési folyamat megállítására törekszenek, így kötelességük, hogy őket, az aggódókat is megszólítsák. Johnson ezután gazdasági és politikai érvekkel támasztotta alá a brit kilépést. Mint mondta, sem az egységes belső piachoz való tartozás, sem pedig a vámuniós tagság nem jár akkora előnyökkel, mint azt egyesek állítják.
Közölte: az Egyesült Államokba irányuló brit export 2010 – a konzervatívok kormányra kerülése – óta 41 százalékkal nőtt, a kínai és a japán piacon eladott brit termékek értéke 60 százalékkal, a dél-koreai brit export 100 százalékkal emelkedett, miközben ugyanezen idő alatt az EU-n belüli brit kivitel csak 10 százalékkal bővült. A külügyminiszter az uniós jogszabályokról sincs jó véleménnyel, szerinte a közösségi jog tisztán politikai célokat szolgál, és nincs tekintettel a britek gazdasági igényeire.
– A szándék, hogy a kontinensen az új politikai identitás alapját egy mindenen átívelő európai állam jelentse – hangoztatta, azt fejtegetve: a brit politikusok a konzervatív és a munkáspárti oldalon egyaránt mindig is nagyon nehezen azonosultak az Európai Unió törekvéseivel.
– Van igazság az állításban, a britek szeretik magukat megkülönböztetni, és nem tekintik magukat teljes mértékben az európai kontinens részének – kommentálta a beszédet lapunknak Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Emlékeztetett: David Cameron egykori brit kormányfő 2013 januárjában tartott, Európa-politikáról szóló beszédében is szigetlakó népként azonosította a briteket. A kilátásba helyezett konzervatív brexitbeszédekre reagálva a szakértő elmondta: bár a londoni kormányon belül is léteznek törésvonalak (elég csak a „hard” és „soft” brexitet támogató politikusokra gondolni), a felszólalások célja elsősorban a maradáspárti polgárok meggyőzése. – Sok szervezet jelezte, és Tony Blair egykori munkáspárti miniszterelnök is felvetette a második, az EU-tagságról szóló népszavazás lehetőségét, de ha engem kérdez, erre nem fog sor kerülni – mondta Egedy Gergely, hozzátéve: a brit alkotmányos berendezkedés amúgy sem kedvez a referendumoknak, az újabb, a brexitről szóló szavazás pedig azt az érzetet keltheti, hogy a döntéseknek igazából nincs politikai érvényességük.
Bár a brexit visszafordítására valóban minimális az esély, lapunk is beszámolt róla, hogy a Best for Britain nevű kampányszervezet továbbra sem adja fel a reményt, így a következő időszakban – Soros György támogatásával – a zömében brexitpárti fiatalokra próbál nyomást gyakorolni. Sajtóforrások szerint a szervezet célja, hogy a londoni parlament alsóházában is meggyőző többségbe kerüljenek az unióbarát hangok, és leszavazzák Theresa May majdani brexitalkuját.