A legújabb macedón kutatási eredmények szerint a helyiek többsége optimizmussal tekint a szeptember 30-i népszavazás elé. Az Európai Unióhoz és NATO-hoz történő csatlakozás támogatóinak az aránya egyre inkább nő, mára elérte a 83 százalékot.
A NATO júniusban hívta meg a tagjai közé Macedóniát, de az Európai Unió is hajlandó megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Athénnal. Macedónia átnevezését azonban megakadályozhatja Bulgária, amely nem ismeri el önálló nyelvként a macedónt, hanem egy bolgár nyelvjárásnak tekinti.
Zoran Zaev macedón miniszterelnök nemrég olyan kijelentéseket tett, amelyek újra feszültséget keltettek Macedónia és Bulgária viszonyában. A hónap közepén a közösségi oldalán egy bejegyzésében írta, hogy uniós tagság esetén a macedón nyelv hivatalos lesz az EU-ban. A bolgár kormány kisebbik koalíciós partnere, az Egyesült Hazafiak hármas pártszövetség két nyíltan oroszbarát elnöke azonnal reagált Zaev kijelentésére.
Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes szóba hozta Zaev korábbi bejelentését is, amely szerint az Illés-napi felkelés macedón volt (amiért Zaev már elnézést kért). Karakacsanov emlékeztetett rá, hogy a felkelés és a macedón nyelv egyaránt részei a közös bolgár–macedón történelemnek. Volen Sziderov frakcióvezető pedig javasolta, hogy a barátságról és jó szomszédságról tavaly megkötött bolgár–macedón szerződést egészítsék ki egy olyan záradékkal, amely megakadályozza Macedóniát a közös történelem kisajátításában.
Bojko Boriszov bolgár kormányfő is hozzászólt Zaev nyilatkozataihoz: „Mindenkinek mérlegelnie kell a mondatai súlyát. Az EU felé vezető úton a mi beleegyezésünkre is szükség lesz, és akkor nekünk is eszünkbe fognak jutni ezek a dolgok.”
A Deutsche Welle elemzése szerint egyértelmű, hogy kinek áll érdekében összeveszejteni Bulgáriát és Macedóniát: „A feszültségkeltésnek az a célja, hogy blokkolja Macedónia útját a NATO felé, ami egyértelműen Oroszország érdeke, és ebben számít a Moszkva-barát bolgár politikusokra is.”
Nikolaj Vaszilev bolgár politológus szerint a bolgár–macedón kapcsolatokban történt áttörés, illetve a szerbek és albánok közeledése miatt történelmi lehetőség adódik a tartós béke kialakítására a térségben. Ennek fontos előfeltétele az európai–amerikai kapcsolatok javulása, hiszen csak egy oszthatatlan Nyugat esetén látják be Moszkvában és Ankarában, hogy lehetetlen pravoszláv tengelyeket és iszlám íveket létrehozni a térségben.