Kétségek és bizalmatlankodás közepette folytatódtak tegnap az Egyesült Királyság kilépési tárgyalásai Brüsszelben, ahol ezúttal sem Dominic Raab brexitügyi miniszter, sem pedig Michel Barnier uniós főtárgyaló nem jelent meg. Az egyeztetések ezúttal alsóbb szintű munkacsoportokban történnek és az ír sziget jövőbeli átjárhatósága a központi kérdés, adta hírül a brit sajtó.
A brexit folyamatát mindenesetre jócskán beárnyékolja, hogy közvetlenül a tárgyalások előtt a lett külügyminiszter arról beszélt: immár ötven százalék esélyt lát arra, hogy London és Brüsszel között nem születik kilépési megállapodás. A hivatalos menetrend szerint a britek jövő év március 29-én hagyják maguk mögött az uniót. Mivel a tárgyalások meglehetősen lassan haladnak és továbbra is rengeteg a nyitott kérdés, sajtóforrások szerint az is felmerült, hogy az EU-tagállamok szeptemberi, informális csúcstalálkozóján Theresa May miniszterelnök maga egyeztet majd a másik 27 országgal.
Ezt azonban Brüsszelben egyértelműen elutasították, írta a brit The Guardian, arra emlékeztetve: az uniós álláspont értelmében Michel Barnier folytatja a hivatalos egyeztetést Londonnal, Theresa May pedig „mindössze” tájékoztatja a tagállami vezetőket a brexit alakulásáról. A szeptember végén, az ausztriai Salzburgban tartandó uniós találkozó központi témája tehát marad a bevándorlási válság.
Kémjátszma zajlik a brüsszeli falak között? Michel Barnier tovább közvetít
Fotó: REUTERS/Yves Herman
A brit The Telegraph közben arról cikkezett, hogy a tárgyalások rendkívül bizalmatlan hangulatban folytatódtak, miután a brit titkosszolgálatok kémkedéséről szóló vádak láttak napvilágot. A lap szerint egy július elején, Brüsszelben ismertetett brexitdokumentum részletei meglehetősen gyorsan, mindössze órákon belül ismertek volt a britek előtt, ami lehallgatásra enged következtetni.
– Őszintén szólva nem számítottam másra – kommentálta a vádakat egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő. A brit lapok egyébként tudni vélik: épp a potenciális kémkedés miatt lehetséges, hogy a tárgyalásokra használt brüsszeli tárgyalótermekbe nem szabad elektronikus eszközöket bevinni.
Egyébként a britek is tartanak az EU-s kémkedéstől: David Davis egykori brexitminiszter emiatt cserélhette le Apple-óráját, és a londoni diplomaták emiatt érkeznek saját nyomtatókkal az uniós intézményekbe, írta a The Telegraph. A britek elutasították a lehallgatási vádakat, mondván, hogy a brüsszeli bürokrácia útján amúgy is minden információ eljut hozzájuk.
Listázásra kényszerülnek
Hatalmas kihívást jelent a brit hatóságoknak, hogy a brexit után regisztrálják az összes, a szigetországban élő uniós állampolgárt. A Businness Insider friss információi szerint a Theresa May vezette kormány betűrendbe sorolná és listákat készítene azokról az európaiakról, akik 2020. december 31-ig legalább öt éve az Egyesült Királyságban élnek, így jogosultak az úgynevezett letelepedett státusra. A londoni belügyminisztérium szerint a név szerinti listázás lenne a politikailag legkevésbé kényes megoldás, fogalmazott a Business Insider, hozzátéve: a foglalkozás, illetve lakóhely alapú regisztráció szinte biztosan további ellentéteket szülne.
