Négy év telt már el a sajnálatos tragédia óta, de a történtekért még senki sem vállalt felelősséget, továbbra sem nevezték meg a konkrét bűnösöket. Noha mindenki Oroszországra mutogat, Moszkvában folyamatosan cáfolják a szerintük alaptalan, csupán politikailag motivált gyanúsítást.
Mindenesetre most új elemmel bővült a történet.
A holland RTL Nieuws saját forrásaira hivatkozva arról tájékoztatott, hogy az ukrán és az orosz titkosszolgálatok lehallgatták a repülő lezuhanásának helyén vizsgálódó szakértőket. A hírre reagáló holland belbiztonsági szervek közös tájékoztatójukban elismerték az értesülést. Megerősítették, hogy amikor hazatértek a szakértők, telefonkészülékeiken és más berendezéseiken kémprogramokat észleltek, amelyek az ott tárolt összes információt lehalászták. A szállodaszobáik is be voltak poloskázva.
Ugyanakkor a holland hatóságok azt állítják: a titkosszolgálati megfigyelés ellenére semmilyen hasznos információhoz nem juthattak hozzá a kijevi és moszkvai szervek, mert a lehetséges megfigyelésükre még az elutazás előtt figyelmeztették a vizsgálóbizottság tagjait, ezért ők semmilyen bizalmas beszélgetést nem folytattak telefonon. Direkt erre a célra a kijevi holland nagykövetségen alakítottak ki egy lehallgatásbiztos szobát, és minden fontos információt ott osztottak meg.
A holland hatóságok már-már megértéssel viszonyulnak a lehallgatási botrányhoz, szerintük ez érthető, hiszen a maláj gép ügye hatalmas nemzetközi geopolitikai érdekek összeütközése is egyben, és az természetes, hogy ilyenkor az érintettek minden lehetséges és tiltott eszközt is bevetnek. A holland ellenzék már nem ennyire megértő, azonnali választ kérnek mind a kijevi, mind pedig a moszkvai vezetéstől.
Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépet 2014. július 17-én lőtték le Donbász légterében 10 100 méteres magasságban, a 283 utas és a 15 fős személyzet közül senki sem élte túl a szerencsétlenséget. Amikor a Buk típusú föld-levegő rakéta eltalálta a pilótakabin bal oldali részét, a Boeing–777-es gép 543 kilométer/órás sebességgel haladt.
Az azóta lezajlott nemzetközi vizsgálatok szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a gép lelövésében. A nemzetközi közösség többször is felelősségének elismerésére szólította fel Oroszországot, legutóbb az európai uniós tagállamok vezetői tették ezt meg. Moszkva ugyanakkor következetesen tagadja, hogy köze volt a tragédiához.
Szerintük az ukrán hadseregé volt az 1986-ban gyártott Buk rakéta. Érvelésük szerint az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket már rég leselejtezték. A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy húsz Buk légvédelmirakéta-üteg jutott.
Ugyanakkor az MH17-es járat lelövésének körülményeit vizsgáló nemzetközi szakértőcsoport arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik, onnan szállították át Ukrajna Moszkva-barát szakadárok által megszállt keleti részébe. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor ismerheti el a nyomozás eredményét, ha a munkában – Ukrajnához hasonlóan – maga is teljes mértékben részt vehet.