Eszerint a bevándorolók és leszármazottaik 43,2 százaléka favorizálja az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Uniót (CDU), illetve annak bajor testvérpártját, a Keresztényszociális Uniót (CSU), míg a szociáldemokraták (SPD) ennél jóval szegényesebb népszerűségi rátát mutathatnak fel: „mindössze” minden negyedik migráns támogatja őket.
Utóbbi annak fényében érdekes, hogy 2016-ban, a migrációs válság csúcsán még a bevándorló-hátterű személyek csaknem negyven százaléka tartozott az SPD-szimpatizánsok közé – idézte a felmérést a Handelsblatt.
A felmérés nem nevezi meg a változások fő okát, arra viszont kitér, hogy a származási országok között tapasztalhatók különbségek. A németországi törökök nagy része – 37 százalék – inkább szociáldemokrata beállítottságú, 33 százalékuk pedig CDU/CSU-támogató.
A törökök közül mindössze egy százalék szimpatizál az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű bevándorlásellenes párttal, ami kevésbé meglepő adat.
Ami az európai országokból érkezetteket illeti, ebben a csoportban is megfigyelhető a keresztény uniópártok fölénye: a megkérdezettek 44,3 százaléka szavazna inkább Merkelékre, szemben az SPD 23,4 százalékos támogatottságával.
Az európai gyökerűek körében az AfD kevésbé népszerű, és a csoport tagjainak csupán 3,3 százaléka favorizálja a bevándorláselleneseket.
Mivel a német társadalom egyre sokszínűbb – ma körülbelül a 83 milliós lakosság egynegyede migrációs hátterű –, a fenti trendek is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a berlini aktuálpolitikában.
A tavalyi szövetségi parlamenti választásokat megelőzően a Deutsche Welle cikkezett róla, hogy a pártok és a média figyelme mindinkább a Németországba bevándoroltak két csoportjának, az egykori Szovjetunióból, illetve Törökországból érkezetteknek a választási preferenciáira irányul.
Ekkor egyértelműen a baloldalnak kedveztek az erőviszonyok, főleg a már említett török szavazatoknak köszönhetően: alig egy éve a törökök hetven százaléka vallotta magát szociáldemokrata szavazónak.
Emlékezetes, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök meg is kérte a törökországi németeket, hogy a választások során semmiképp se Merkeléket, illetve az Ankara ellenségének bélyegzett nagy német pártokat támogassák.
Arra vonatkozó statisztika egyelőre nincs, hogy a migrációs válsággal Németországba érkezettek a jövőben milyen irányba mozdítják az erőviszonyokat, hiszen egyelőre nem tudni, hogy hányan és mennyire eredményesen integrálódnak a német társadalomba.
Szakértők szerint mindenesetre okkal feltételezhető, hogy a szóban forgó bevándorlók is a CDU/CSU-tábort gyarapítják majd.
Furcsa szövetség
Szászországban már nemcsak a németek tartják szalonképesnek az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot, hanem a politikai elit is. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) helyi frakcióvezetője ugyanis nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőre esedékes tartományi választások után a párt akár a bevándorlásellenesekkel is szövetségre lépjen. Christian Hartmann állítása szerint a választók tisztelete miatt nem mond nemet egyetlen politikai forgatókönyvre sem. Elmondta: a CDU ezen a ponton a legfőbb vetélytársának tartja az AfD-t, és a kampány során leginkább arról szeretné majd meggyőzni a választópolgárokat, hogy a kereszténydemokratáknak nem lehet alternatívája. Szászországban a CDU jelenleg harminc-, az AfD pedig 23-25 százalékos támogatottságot élvez, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A legutóbbi, 2014-es tartományi voksolás során a választók csaknem tíz százaléka szavazott a bevándorlásellenesekre.