Bár az Európát egykor kettészelő vasfüggöny rég lehullott, a kontinens keleti és nyugati fele között a mai napig éles kulturális törésvonalak húzódnak az alapvető értékek meghatározásában és bizonyos társadalmi kérdésekben – derül ki a Pew Research amerikai kutatóintézet minap közzétett kutatásából.
A vizsgálat arra jutott, hogy a magatartásban és az értékekben megnyilvánuló kontinentális megosztottság bizonyos esetekben szélsőséges mértékű, ez pedig kiválóan megragadható a vallás társadalmi szerepének megítélésén keresztül, központba állítva azt, hogy a megkérdezettek mennyire tartják nemzeti identitásuk fontos alkotóelemének a hitet. A közép- és kelet-európai országokban például a kereszténység – függetlenül attól, hogy katolikusokról vagy ortodoxokról van-e szó – rendkívül fontos helyet foglal el a társadalom életében.
A legvallásosabb a kaukázusi Örményország, ahol a lakosság 82 százaléka gondolja úgy, hogy az örménység magában foglalja a keresztény értékeket, de Grúzia és Szerbia is csak néhány százalékponttal marad le ettől. Magyarország – Ausztriához hasonlóan – a középmezőnyben helyezkedik el, a felmérés szerint a magyarok 43 százaléka vallja azt, hogy a vallás fontos összetevője a nemzeti identitásnak. Lettországban és Svédországban tartják a vallást a legkevésbé fontosnak.
A kutatás kitért a más vallásúak irányába mutatott nyitottságra is, pontosabban arra, hogy a vizsgált országokban élők mekkora hajlandóságot mutatnak arra, hogy családjukba fogadjanak egy muszlimot vagy egy zsidót. A nyugat-európai országok többsége rendkívül befogadó az eltérő kulturális és vallású háttérrel rendelkezőkkel.
A hollandok 94 százaléka például muszlimot és zsidót is elfogadna családtagként, míg a norvégok 90 százaléka látna szívesen muszlim és 95 százaléka zsidó rokont, de Franciaország, Németország, Belgium és Ausztria lakossága is 60 százalék felett fogadna el ilyen vallású családtagot. A közép- és kelet-európai országok inkább elutasítják a nem keresztény rokont: a magyar válaszadók 27 százaléka fogadna el muszlim és 62 százaléka zsidó családtagot.
Az azonos neműek házassága tekintetében is megállapítható: míg a nyugat-európai országokban elfogadják azt, a közép- és kelet-európaiak inkább ellenzik. Svédországban a lakosság 88 százaléka, Dániában és Hollandiában 86 százaléka, Németországban 75 százaléka támogatja, Grúziában azonban például a lakosság 95 százaléka ellenzi és csak három százaléka támogatja. Hazánkban – Lengyelországhoz hasonlóan – a lakosság mindössze 27 százaléka akarja, hogy a homoszexuálisok törvényesen egybekelhessenek.
Az abortusz kérdésében azonban nem lehet ennyire élesen különválasztani Európát, mert bár a nyugati országok egységesen támogatják a lehetőségét, Közép- és Kelet-Európa megosztott. Hazánkban és Szlovákiában a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, a művi terhességmegszakítást a legtöbb esetben engedélyezni kell, miközben a vallásosabb lengyeleknek csak 41 százaléka vélekedik így.