A Ruhr-vidéki Duisburg-Marxloh városrésze és a zömében szintén bevándorlók lakta Berlin-Neukölln „az elmúlt években jelképes helyekké váltak” – írta a minap a Stern. „Egy széles körben elterjedt érzést fejeznek ki: nő az erőszak és a bűnözés. A nők nem érzik magukat biztonságban az utcán.
Az állam elvesztette a kontrollt. Migránsklánok egész utcasorokat uralnak”, olvasható a német magazin cikkében, amely ugyanakkor – mintha csak kötelező feladat lenne – azt bizonygatja a továbbiakban: csak a „jobboldali populisták”, értsd a bevándorlásellenes jobboldal, az Alternatíva Németországnak képviselői vélik úgy, hogy no-go zónák vannak ezeken a helyeken. Egy rendőri illetékes és egy kriminológus szerint nem ez a helyzet, állítja a Stern.
A minap ugyanakkor a szövetségi bűnügyi hivatal, a Bundeskriminalamt (BKA) nyilvánosságra hozta 2017-re vonatkozó éves jelentését a szervezett bűnözésről.
A feketelista élén az a két tartomány (Észak-Rajna–Vesztfália és Berlin) áll, ahol Duisburg-Marxloh és Neukölln található. A szervezett bűnözéshez köthető csoportok ellen országszerte 572 eljárást folytatnak, a több mint nyolcezer gyanúsítottnak több mint kétharmada, 5614 fő külföldi illetőségű, továbbá a németként elkönyveltek 15 százaléka is külföldi születésű.
Sokan közülük litvánok, lengyelek, de a BKA jelentése – amely a prostitúció kapcsán külön kitér Duisburgra – török és arab gyökerű, nagycsaládi struktúrákba tagozódó bűnbandákról is említést tesz. Az ilyen hátterű csoportok száma nőtt az előző évhez képest – állapítja meg a német hatóság.
„A klánokhoz tartozók közül sokan a 80-as években, a polgárháború sújtotta Libanonból menekültek Németországba, és különösen Berlinben, Brémában, Észak-Rajna–Vesztfáliában, valamint Alsó-Szászország egyes részein uralják a szervezett bűnözés jövedelmező területeit”, írta tegnap a Die Zeit hetilap online kiadása.
Az említett 572 bűnügyi eljárás közül 39 köthető arab–török nagycsaládokhoz. A gyakran csak déli megjelenésűként vagy a németet törve beszélőként leírt külföldi elkövetők rendszeres szereplői a ZDF közszolgálati televízió bűnügyi magazinműsorának, a Megoldatlan aktáknak is.
Az utóbbi adásokban nyaralásokhoz köthető ékszercsalásokhoz kapcsolódóan mutattak be arab hátterű bűnözőket, illetve szenzációszámba ment egy „déli típusú” elkövető, aki a keleti tartományokat kivéve egész Németországban vert át kisboltosokat, benzinkúti pénztárosokat egy pofonegyszerű, az „itt a piros, hol a piros” játékra emlékeztető készpénzváltási trükkel.
De erőszakkal járó, fegyveres ékszerrablásokat is rendszeresen kötnek a németet akcentussal beszélő támadókhoz, akik csoportban, szervezetten dolgoznak.
A magyarokhoz mindössze négy bűnözői csoportot, köztük 47 gyanúsítottat köt a BKA jelentése, amely szerint ugyanakkor honfitársaink 11,5 százalékban uralják az éjszakai életet, így a prostitúció németországi piacát. Ez a terület 85 százalékban külföldi kézben van, és ebben a nigériaiak is jelentős szereplők.
A szervezett bűnözés legnagyobb részt mindamellett inkább a kábítószerpiachoz, a vagyon elleni bűncselekményekhez és a fehérgalléros, gazdasági bűncselekményekhez, így csalásokhoz, átverésekhez köthető, és mindösszesen évi 209 millió euró kárt okoz.