A közép-európaiak többsége nem akar Európai Egyesült Államokat, elégedetlen a jelenlegi brüsszeli vezetéssel, illetve térségünk lakói többségükben ragaszkodnak a kontinens keresztény identitásához, és nem kérnek a migrációból – hangzott el tegnap Krynicában, a XXVIII. Gazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén, amelynek közvélemény-kutató résztvevői megosztottak voltak a tekintetben, hogy ezek lesznek-e majd a jövő évi európai parlamenti választások fő témái is.
Így például Lengyelországban – ahol másfél hónap múlva helyhatósági, egy évvel később pedig parlamenti választásokat is tartanak – belpolitikai témák uralhatják a soron következő időszakot. Egy cseh felmérés alapján az is elhangzott: a közép-európaiak a saját államaikkal is elégedetlenek.
– A térségben nő az egymás iránti érdeklődés annak a jegyében, hogy nemcsak Nyugat és Kelet között, de észak–déli irányban is kapcsolódnunk érdemes egymáshoz – mondta el a Magyar Időknek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője, a krynicai fórum résztvevője.
Mint mondta, egy közös „pozitív program” jelenhet meg az olyan infrastrukturális fejlesztésekben, mint a gyorsvasút, illetve a konzervatív értékek védelmében. A visegrádi négyek közös céljai között szerepel a Budapest–Varsó közötti gyorsvasút megépítése Pozsonyon keresztül.
A Nézőpont Intézet a dél-lengyelországi fórumon ismertetett, tíz kelet-közép-európai államra, valamint Németországra és Ausztriára kiterjedő felmérése szerint a magyarok a legelégedetlenebbek közé tartoznak, amikor Európa jelenlegi irányvonaláról kérdezik őket; honfitársainknak mindössze 26,8 százaléka mondta magát „inkább elégedettnek”. De Romániát és Szerbiát leszámítva a vizsgált országok között az elégedetlenek mindenütt többen vannak az elégedetteknél.
Hasonló a helyzet a mostani brüsszeli vezetés megítélésekor: Közép-Európa lakói – beleértve a németeket és az osztrákokat is – inkább kritikusak, a magyarok 54 százaléka elégedetlen, míg a cseheknek a kétharmada. Minden egyes országban azon az állásponton van a többség, hogy Európát keresztény mivoltában kell megőrizni. Erről az egyre jelentősebb részben muszlimok lakta Németország és Ausztria polgárai, valamint a magyarok is egységesen vélekednek, tízből hat válaszadó tartja ezt fontosnak.
A bevándorlás elfogadottságában ehhez képest nagyobb a szórás: mindenütt inkább negatív véleménnyel van róla a többség, de míg a németeknél ez csak 53 százalékot jelent, a legelutasítóbb magyaroknál – ahol 2016-ban 3,3 millió ember szavazott az EU kötelező menekültbetelepítési kvótája ellen – 88 százalékot. Nálunk a megkérdezettek mindössze 4,8 százaléka látja inkább a pozitív hatásait az Európán kívülről történő bevándorlásnak.