„Eszék és a környező magyar falvak nekünk ugyanazt jelentik, amit a horvátoknak Pécs és a vonzáskörzetébe tartozó baranyai vagy somogyi horvátlakta települések. A két megyeszékhelyben közös, hogy ott épültek fel a kisebbségi lét meghatározó oktatási és nevelési központjai” – mondta a magyar Országgyűlés elnöke.
A HMOMK, amely kétnyelvű óvodának, általános iskolának és középiskolának is helyet ad, 1999 szeptemberében nyílt meg. Az intézmény nem rendelkezik azonban diákotthonnal, amelynek révén a távolabbi régiókból is érkezhetnének diákok Eszékre.
„Számunkra öröm, hogy Magyarországon megújíthattuk a rendszerváltozás előtt is működő horvát intézményeket és iskolákat, és jól képzett tanerővel, modern felszerelésekkel ellátva vonzóvá tudtuk tenni a hazai horvátság számára”
– hangsúlyozta Kövér László.
„Mi több, bővítettük is azokat a magyarországi horvátok igényeinek megfelelően Pécs mellett, Budapesten és Hercegszántón, és kész tervek állnak rendelkezésre egy további nagyvárosban, Szombathelyen is” – fogalmazott.
Mint mondta: Eszéken, a horvátországi magyarok egyetlen ilyen központja közel 20 éve nyílt meg, csütörtökön pedig Gordan Jandrokovic házelnökkel letehették a magyar központ diákkollégiumának alapkövét.
A sok bizonytalanság közepette van azonban néhány bizonyosság: mi, magyarok és horvátok, valamint a többi közép-kelet európai sorstársaink, együtt erősebbek vagyunk, mint külön-külön, együtt a saját nemzeti érdekeinket és a térségünk érdekeit egyaránt jobban tudjuk érvényesíteni, mintha külön tennénk – hangsúlyozta a házelnök.
„A mai napon közösen elhelyezett kollégiumi alapkő kivitelezési oldaláról pusztán műszaki fejlesztés, de az oktatás és a nevelés tekintetében a szellemi építkezés egy újabb fejezetének kezdetét is jelenti, ami legalább olyan fontos egy külhonban élő kisebbségi népcsoportnak, mint a tárgyi infrastruktúrában történő gyarapodás, legyen szó határon túli magyarokról vagy horvátokról”
– szögezte le.
Jandrokovic beszédében elmondta, a magyarországi horvátok elégedettek helyzetükkel és jogaikkal, amelyeket Magyarország biztosított számukra. A horvát kormány is igyekszik megfelelő feltételeket teremteni a horvátországi magyarok számára, a HMOMK kollégiumának alapkőletétele fontos lépés, hogy a kisebbségek meg tudják élni identitásukat – húzta alá. Úgy vélte: Horvátország és Magyarország kisebbségvédelme példaértékű más országok számára, nagyon magas szinten van. „Ezt nem azért mondjuk el mindig, hogy dicsérjük egymást, ezt elismerik a nemzetközi intézmények is” – jelentette ki.
A horvát kormány 8,5 millió kunával támogatta a kollégium építését.
Andócsi János, az intézmény igazgatója arról beszélt: az intézmény 19 éve alatt eddig nem sikerült elindítani a kollégium építését, mindvégig a pénz, illetve a politikai akarat hiányozott. Ezt a hiányt küszöböljük most ki – mutatott rá az igazgató.
A nemzeti kisebbségi sorssal jár, hogy miként lehet a közösség számára szükségből erényt kovácsolni
„Meg kell tanulni, hogy miként őrizheti meg egy közösség hűségét az anyanyelvéhez, kultúrájához és anyanemzetéhez, miközben lojális, értékteremtő részévé válik annak az államnak, amelynek kötelékébe a szülőföldjével együtt helyezte a sorsa” – mondta a magyar Országgyűlés elnöke.
Száz esztendővel ezelőtt a Kárpát-medencében hárommillió magyart arra ítélt a történelem, hogy alaposan elsajátítsa ezt a tudományt, a horvátországi magyarság képviseletében pedig a HMDK negyedszázada egyik éltanulója ennek a tudománynak – fogalmazott Kövér László.
„Nem vagytok egyedül, kedves horvátországi magyar barátaink!”
– húzta alá.
Napjainkban Európában több mint ötvenmillió ember él szülőföldjén őshonos nemzeti közösség tagjaként kisebbségi sorban, több mint ötvenmillió ember tanulja naponta ugyanazt a kisebbségi leckét, mint a horvátországi magyarok – mondta az Országgyűlés elnöke, majd hozzátette: jó lenne, ha az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli vezetői olyan felelősséggel és hűséggel képviselnék ötszázmillió uniós polgár érdekeit, miként huszonöt esztendeje képviseli a HMDK az itteni tizenötezres magyar közösség érdekeit.
Mint mondta: a HMDK egy honvédő háborúban született, horvát társaikkal vállvetve a magyarok is kénytelenek voltak fegyveres erővel megvédeni szülőföldjüket.
„Jakab Sándor és Pasza Árpád válságos időkben álltak a horvátországi magyarság élére, és nyújtottak olyan felelős vezetői teljesítményt, amely példa lehet minden olyan európai politikus számára, aki az európai emberek, értékek és érdekek szolgálatára szegődik” – tette hozzá Kövér László a HMDK első vezetőire utalva.
Kiemelte: Magyarország fontosnak tartja, és minden lehetséges eszközzel segíti a magyarországi horvát nemzetiség törekvéseinek megvalósulását és kulturális autonómiájának kiteljesedését.
Kövér László azt kívánta a horvátországi magyar közösségnek, hogy segítse még sok negyedszázadon keresztül a huszonöt esztendős HMDK-t egy olyan erős, szuverén Horvátországban, amely Magyarországgal együtt hozzá tud járulni ahhoz, hogy Európa a nemzetállamok együttműködése révén megmaradhasson az európai emberek otthonának.
Jankovics Róbert, a HMDK elnöke ünnepi beszédében elmondta: „Mi, magyarok megértettük, hogy két dolgot nem bocsát meg a történelem – a gyengeséget és a gyávaságot. Olyan időket élünk ma is, amikor a gyengéknek és gyáváknak nem osztanak lapot. A gyengéknek és a gyáváknak nincs jövőjük.”
Szavai szerint a HMDK ma egy toronyóra. Mindig mindenkinek a pontos időt mutatja nemzeti öntudatból, kitartásból és a nemzethez való ragaszkodásból, amelyhez igazodni lehet – szögezte le.
A jubileumi rendezvényen Gordan Jandrokovic horvát házelnök is részt vett, a számos vendég között felszólaltak határokon túli magyar vezetők is.