Andrzej Duda lengyel elnök, az európai parlamentek képviselői, a lengyel kormány tagjai, valamint egyházi méltóságok – köztük a Ferenc pápa legátusaként érkezett Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár – részvételével tartott ünnepi ülés a háromnapos állami és egyházi megemlékezések része. A csütörtöki programon Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke is jelen volt.
Kövér László – utalva arra az ünnepi beszédre, melyet a parlamenti fórumon a lengyelországi kereszténység felvételének történelmi jelentőségéről Duda mondott – úgy értékelte: „anélkül, hogy napi politikai utalásokat tett volna, lengyel államfő világosan megmagyarázta, mi egy állam fennállásának, működéképességének és fejlődésének az identitással való összefüggése”. Hozzátette: „nem lehet identitás nélkül egy közösséget fenntartani, az állam pedig egy nemzetnek a közössége”.
A házelnök példaértékűnek értékelte azt, ahogy Lengyelország a keresztény hagyományához viszonyul. „Ez nem választható el attól az aktuálpolitikai helyzettől, mely jelenleg egyrészt Lengyelországban áll fenn, másrészt körülveszi Európában Lengyelországot, és Magyarországot is” – tette hozzá Kövér.
„A keresztény identitás képes volt a lengyeleket és a magyarokat is több mint ezer éven keresztül fenntartani” – folytatta a magyar politikus, hozzátéve: „ ”elhamarkodott lenne ezt az erkölcsi alapot mindenféle szedett-vedett ideológiákkal próbálni meg helyettesíteni„. ”A görög filozófián, a római jogon és a kereszténységen alapuló európai civilizáció megőrzéséhez mindhárom említett pillér szükséges„ – vélte a házelnök.
Kövér László meggyőződését fejezte ki, hogy jelenleg Európában a leginkább a közép-európai országok hordozzák azt az értékbeli örökséget, melyet ezer éve a Nyugattól kaptak. ”A mi hivatásunk az, hogy Európa érdekében visszaszolgáltassuk a multikulturalitás uralta nyugat-európai országoknak ezen örökség rájuk eső részét„ – szögezte le a házelnök.
Elmondta: poznani látogatása során Marek Kuchcinskival, a lengyel szejm elnökével, valamint Stanislaw Karczewski szenátusi elnökkel összehangolták álláspontjaikat azt a kibontakozó vitát illetően, ”ami ma Európa jövőjéről szól, és amelynek során az Európai Egyesült Államok, a föderalisztikus, Brüsszelből irányított Európa hívei eléggé harciasan bontottak zászlót„.
Kövér László arra a nyilatkozatra utalt, amit nemrégen a német, olasz, luxembourgi és francia házelnök bocsátott k. Ez – mint értékelte – ”valójában a politikai integráció erősítésére hív fel, úgy beállítva a jelenlegi helyzetet, mintha Európa mai aktuális problémái – legyen szó akár gazdasági válságról, vagy a tömeges migrációról – éppen azért következtek volna be, mert még nem tudtuk szuverenitásunkat teljes mértékben alárendelni valamiféle politikai központnak, mely majd megmondja helyettünk, mi a jó„.
A magyar házelnök reményét fejezte ki: a visegrádi országok, bár kormányzataik különféle politikai irányzatokhoz tartoznak – a lengyel konzervatívoktól kezdve egészen a vegyes összetételű szlovák kormányig – az európai véleménycsere során együtt tudnak működni a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében.
A lengyelországi jubileumi év keretében arról emlékeznek meg, hogy a Piast-dinasztiát alapító I. Mieszko fejedelem valószínűleg 966 nagyszombatján, április 14-én keresztelkedett meg. Mieszkót a keresztség szentségében egy, a cseh Premysl-házból származó felesége, Dobrava udvarához tartozó pap részesítette, megteremtve ezzel a nyugati civilizációs körhöz csatlakozó lengyel állam létrejöttének előfeltételeit.