A jogállamiság mellett a korrupció elleni harc sikeressége is bekerülhet a szempontok közé az EU-támogatások jövőbeli elosztásakor az Európai Bizottság szándéka szerint – írta tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap, kiemelve, hogy a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan. Lengyelország évi 5,5 milliárd euróval a támogatások legnagyobb haszonélvezője, Magyarország pedig évi 2,7 milliárd euró bevétellel a hatodik helyen áll.
A bizottság a következő, 2021–2027-es költségvetési periódusban a források egy részét inkább Dél-Európába irányítaná át. Az EU „kormányának” kalkulációi szerint a visegrádi négyek nem tudják majd blokkoló kisebbségként megakadályozni a többség erre irányuló döntését. A FAZ arról ír: Brüsszel a következő hétéves költségvetési ciklusban szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a strukturális és beruházási EU-alapok forrásait szinte kizárólag az egy főre jutó GDP alapján osztják el a tagállamok között, ami a kelet-közép-európai országokat részesíti előnyben. A tervek szerint erősebben érvényesítenének más szempontokat, köztük a fiatalkori munkanélküliség szintjét, ami főleg Dél-Európában komoly probléma.
A frankfurti lap cikke újabb adalék ahhoz a törekvéshez, amelyről hétfőn a Financial Times is cikkezett; miszerint az EU több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át Kelet-Közép-Európából a pénzügyi válságtól gyötört déli tagállamokba, így Spanyolországba és Görögországba. Günther Oettinger, az illetékes EU-biztos – egyben német CDU-politikus – a jövő héten ismerteti az új költségvetési időszakról szóló elképzeléseket. A brüsszeli tervekről kemény vita várható, azért is, mert a brexit, a brit uniós tagság megszűnése nagy lyukat üt az EU-költségvetésben.
Az EU eközben igyekszik a körmére nézni azoknak a tagállamoknak, amelyekben a sajtó a korrupciótól hangos, vagy el is hallgattatják a visszaéléseket firtató újságírókat. Vera Jourová, a többi közt a jogérvényesítésért felelős uniós biztos bejelentette: a következő hetekben Máltára látogat, hogy a pénzmosás elleni erőfeszítésekről, illetve arról tájékozódjon, hogyan áll a nyomozás Daphne Caruana Galizia, a tavaly októberben meggyilkolt tényfeltáró újságíró ügyében. Az Európai Parlament egy határozatban komoly kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Málta miként áll hozzá az ügyhöz. Az EU-t aggasztja a Szlovákiában februárban meggyilkolt korrupcióellenes újságíró, Ján Kuciak kivégzésének háttere és körülményei is.