Az előző évekhez hasonlóan idén is összecsaptak a politikai korrektség hívei a hagyományok őrzőivel Hollandiában. Ez már lassan bevett szokás a Benelux államban, hiszen a karácsonyi szezon közeledtével nem csak a gyerekeket tölti el az izgalom, a felnőttek egy részének szintén összerándul a gyomra, ha az ünnepekre gondol, de ennek nem a gyermekies öröm az oka: a hollandokat évek óta megosztja a helyi krampuszfigura, Fekete Péter (Zwarte Piet), akit a társadalom egy része – sajátos módon – a gyarmati múlt és a rasszizmus modern figurájaként ismer el.
Pedig Fekete Péter első ránézésre egyáltalán nem „rendszerellenes”: általában színes bársonyruhát és aranyozott ékszereket visel, sötét és göndör haja van, és nehézkes hollandsággal szórakoztatja a gyerekeket. Magyar szemmel nézve azt is mondhatnánk, hogy a holland krampusz sokkal barátságosabb, mint a Mikulás hazánkban ismert kísérője, hiszen esetében hiányoznak az ördögszarvak, és a rossz gyerekeket sem bünteti virgáccsal.
A minden évben tömegeket (hollandokat és turistákat egyaránt) vonzó amszterdami Mikulás-ünnepségen is a Fekete Péter-alakok kapják a legnagyobb figyelmet: a hajón érkező, majd lóra szálló Sinterklaast több tucat krampuszfigura vezeti fel, akik édességet és gyümölcsöt osztogatnak a gyerekeknek a Mikulás érkezéséig. Az utcai ünnepen a felvonuló fúvószenekar tagjai is Fekete Péternek öltöznek, de még a helyi tűzoltóság jó erőben lévő férfiemberei is sötét arcot festenek maguknak a jeles alkalomból.
Holland barátaim szintén a „jövőre én is Fekete Péternek öltözöm!” felkiáltással nyugtázzák a bolondos alakokat. „Vagány vagy rasszista Fekete Péter vagy?” – szegezem nekik a kérdést, amelyre egyértelmű választ adnak: attól függ, hogy milyen a bőrszíned. Percekkel később félig komolyan, félig nevetgélve hozzáteszik, hogy a fehér bőrük miatt ők is sértőnek és rasszistának érezhetnék Fekete Péter kritikusait, akik foggal-körömmel harcolnak a krampusz „kifehérítéséért”.
Az amszterdami események egyértelműen a barátaimat igazolják: a körülöttünk ugrándozó tejfölszőke gyerekek izgatottan szaladnak oda az egyik Fekete Péterhez, aki pár könnyed ecsetvonással nekik is sötét arcbőrt varázsol. A vidám hangulatú Mikulás-parádén számomra nyoma sincs a rasszizmusvitának, ennek pedig valószínűleg az az oka, hogy „holland” hollandokkal érkezem az ünnepségre.
A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a tősgyökeres hollandok csupán 18 százaléka támogatná, hogy Fekete Péter ezentúl ne legyen ennyire fekete, míg a Suriname-ból és a Karibi Hollandia térségéből származó bevándorlók esetében ez az arány jóval magasabb: 43 százalékuk változtatna az évszázados holland hagyományon.
A holland fiatalok arra is felhívják a figyelmemet, hogy ha közelebbről szemügyre veszem a Pétereket, csupán „foltokban fekete” az arcuk. Ennek oka, hogy az amszterdami Mikulás-bizottság részben igazat adott a jogvédőknek, és még év elején határozott arról, hogy Fekete Péterből „Kémény Pétert” csinálnak, tehát egyszerűen úgy magyarázzák el a jelenséget a gyerekeknek, hogy a krampusz teste a kéményben lett piszkos, ezért sötétebb a „szokásosnál”.
Hogy biztosra menjenek, a hollandok részben a jelmezen is változtattak: az amszterdami városvezetés tavaly a XVII. századi európai nemesi viseletekre hasonlító öltözeteket vásárolt. „Mivel Sinterklaas Spanyolországból származik, azt gondoltuk, hogy akár a spanyol nemes osztály is ihlethette a segítőit” – fogalmazott az említett bizottság szóvivője. Az amszterdamiak jót derülnek a történeten, mint mondják, még a kisgyermekek sem hiszik el, hogy a Mikulás hirtelen „kormos spanyolokkal” érkezik Hollandiába.
Az egyik huszonéves szinte könnyeivel küszködve azt is elmeséli, hogy a rasszizmusvádak elkerülése érdekében több holland város is próbálkozott a „Színes Péterekkel”, amelynek lényege, hogy mindegy, milyen színű, csak ne fekete arccal jelenjenek meg a krampuszok. „Néhányan úgy néztek ki, mint a hupikék törpikék” – kacag a holland fiú.
Nem csoda tehát, hogy a bevándorlási válság és az Európát nyomasztó integrációs kérdés miatt a holland krampuszok politikai jelentősége is felértékelődött. A bevándorlásellenes és nacionalista Szabadságpárt (PVV) szóvivője még februárban jelentette be, hogy a holland tradíciók védelmében indítványozzák a Fekete Péterek külső sajátosságainak – köztük a sötét arcbőrnek – a törvénybe foglalását. A PVV szerint ugyanis meg kell akadályozni, hogy a holland identitás összeroskadjon a ránehezedő, etnikai és vallási kisebbségek okozta nyomás alatt.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Fekete Péter-szimpatizánsok sem ártatlanok minden esetben: tavaly egy Suriname-ból származó holland politikust több alkalommal is életveszélyesen megfenyegettek, miután rasszistának bélyegezte a krampuszjelmezt felöltő hollandokat. Most is történt hasonló atrocitás: Hollandia-szerte közel egy tucat embernek kell megjelennie a bíróságon, mert online tett rasszista vagy fenyegető megjegyzést a Fekete Péter-kritikusokra.
Egy 31 éves férfi például azt kommentálta az egyik jogvédő csoport fotója alá: „Ha újra rabszolgaként dolgozhatnának, nem lennének képesek folyamatosan panaszkodni!” A szintén hollandiai Utrechtben pedig rendőrt kellett hívni az egyik általános iskolához, miután a délutáni tanítás alatt kéretlen Fekete Péterek jelentek meg, hogy szórakoztassák a diákokat.
Nem ártalmatlan csínyről van szó, hiszen a krampuszok szándékosan akadályozni akarták az intézményt, amely 2015 óta – épp a rasszizmusvádak miatt – nem enged teret a holland krampuszoknak. A Fekete Pétereket végül eltávolították az oktatási intézményből, de azok közben több bevándorló származású tanárt is felszólítottak: „Menj vissza a saját országodba!”