A német nagykoalíciós pártok vezetőinek tegnapi döntése értelmében – kompromisszumos megoldásként – Hans-Georg Massennek, az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnökének távoznia kell posztjáról, és át kell ülnie a szövetségi belügyminisztérium államtitkári székébe. Ebben a tisztében azonban nem fogja felügyelni a BfV tevékenységét. Az ügy részleteit ma hozzák nyilvánosságra.
A Maassen-ügy a három nagykoalíciós párt vezetőjének tegnapi találkozója előtt is annyira megterhelte a kormányzást, hogy már éppen úgy szakítópróbát emlegetettek Berlinben, mint nyár elején, amikor Angela Merkel kereszténydemokrata (CDU) kancellár és bajor keresztényszocialista (CSU) belügyminisztere, Horst Seehofer a menekültügyben különbözött össze.
Egy minapi tévévitában a keresztény uniópártokkal együtt kormányzó szociáldemokraták (SPD) képviseletében Martin Schulz Bundestag-képviselő nyíltan megfogalmazta: abból indul ki, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal elnökét kedden felmentik. Ellenzéki pártok is a távozását követelték. A Die Welt szerint Merkel már hétfőn Maassen felmentése mellett foglalt állást.
Magáról a Maassen körüli botrányról lapunk már korábban is írt. Közvetlen kiváltó oka az az interjú volt, amelyet a BfV-elnök a Bildnek adott az augusztus végi chemnitzi zavargásokat követően. Szerinte nincsenek megbízható információk arra nézve, hogy a szászországi városban hajtóvadászat indult volna külföldi kinézetűek ellen, miután egy emberölési ügyben két migránst, egy irakit és egy szíriait őrizetbe vettek. (Tegnapi hír, hogy a 22 éves iraki gyanúsítottat bizonyítékok hiányában szabadon engedték.)
Az állítólagos hajtóvadászatról árulkodó videófelvétel szerinte célzottan hamis információ lehetett. Ezzel viszont Maassen beavatkozhatott a német aktuálpolitikába, ráadásul éppen a korábban hajtóvadászatot emlegető kancellárnak is ellentmondva. Mindenesetre a hivatalvezető a mellette továbbra is kitartó CSU-t és a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot kivéve a teljes politikai spektrumot maga ellen hangolta.
„Érthetetlen, hogy egy briliáns jogász és tapasztalt csúcshivatalnok ilyen pontatlanul fogalmazzon, illetve napokkal később egy ezt relativizáló magyarázatot legyen kénytelen kiadni, annál is inkább, mivel Maassen az interjút előre elolvashatta és a szó szerinti szöveget jóváhagyhatta. Tudnia kellett ezenkívül, hogy a politika és a média enélkül is fokozottan figyeli. Maassen nem rejtette véka alá, hogy elutasítja Merkel menekültpolitikáját. Egy hivatalnokhoz képest túl messzire merészkedett, és emiatt támadhatóvá vált” – cikkezett a tegnapi Neue Zürcher Zeitung.
Nem pusztán Chemnitz megítéléséről volt itt szó, a német politikai elit már korábban is húzta a strigulákat Maassen „bűnlajstromán”, jobboldali szimpatizánsként könyvelve el a több mint hat éve hivatalban lévő BfV-elnököt. A számlájára írták, hogy állítólag információkat osztott meg az AfD-vel a párt alkotmányvédelmi megfigyeléséről, sőt tanácsokat adott nekik, illetve azt is, hogy a bevándorlókat gyilkoló Nemzetiszocialista Alvilág bűnszervezet ügyében mulasztásokkal, sőt iratmegsemmisítésekkel kapcsolatos vádak érték a BfV-t.