- Nukleáris leszerelésre tettek ígéretet
- Lezárják a koreai háborút
- Úttal, vasúttal kötik össze a két országot
- Szorosabbra fűzik a diplomáciai kapcsolatokat
Kim és Mun Dzse In dél-koreai elnök hangsúlyozták, hogy Észak-Korea legújabb lépései „nagyon jelentősek és fontosak” a nukleáris leszerelési erőfeszítések szempontjából.
A felek megegyeztek abban, hogy mindketten teljesítik az atommentesítés érdekében elvégzendő feladatok rájuk eső részét.
A Korea-közi csúcstalálkozót lezáró közös nyilatkozatában Kim és Mun megfogadta, hogy együttes erőfeszítéssel idén hivatalosan is lezárják az 1950-53-as koreai háborút. Szöul és Phenjan ennek érdekében három-, illetve négyoldalú tárgyalásokat kezdeményez az Egyesült Államok, valamint Kína részvételével. A koreai háború fegyverszünettel zárult, a felek békeszerződést nem kötöttek.
„A két vezető ünnepélyesen kijelentette 80 milliós nemzetünk és a világ előtt, hogy nem lesz többé háború a Koreai-félszigeten, és beköszöntött a béke új korszaka”
– áll a zárónyilatkozatban.
A felek ígéretet tettek arra, hogy május 1-jétől kezdve berekesztik az ellenségeskedés minden formáját földön, vízen és levegőben. Ennek szellemében a határra telepített hangosbemondók propagandaadását, valamint a röplapok terjesztését is megszüntetik.
A demilitarizált övezetet „békezónává” alakítják, és csökkentik fegyverarzenáljukat.
A szomszédos országok egyúttal lépéseket tesznek annak érdekében, hogy felszámolják a viszonylag gyakori összetűzéseket nyugati, sárga-tengeri határukon. Ezt a vízterületet a béke tengerének nyilvánítják, amelyet mindkét Korea halászai szabadon használhatnak.
A két Korea ígéretet tett a rendszeres katonai egyeztetésekre, az első ilyen találkozóra májusban kerül sor a feszültség további csökkentése érdekében.
Kim és Mun országaik diplomáciai kapcsolatainak szorosabbra fűzésében is megállapodott.
A civil szektorbeli együttműködések megkönnyítése érdekében a felek állandó közös összekötő irodát hoznak létre a határ észak-koreai oldalán fekvő Keszongban – áll a Panmindzsoni Nyilatkozatnak elnevezett dokumentumban. A két Korea jelenleg külön-külön összekötő irodát működtet a saját területén, s ezek tisztségviselői telefonon és faxon kommunikálnak.
Szöul és Phenjan megegyezett pénteken arról is, hogy
az augusztus 15-én ünnepelt felszabadítás napja alkalmából kezdeményezi a koreai háború miatt szétszakadt családok alkalmi találkozókon való „újraegyesítését”.
A két Korea úgy döntött, hogy a határon átívelő vasút- és közútvonalakat építenek, illetve felújítják a már meglévő infrastruktúrát.
A felek hitet tettek a folyamatos kommunikáció és a bizalom megszilárdításának szükségessége mellett. Elképzelésük szerint ez rendszeres csúcstalálkozók és közvetlen telefonbeszélgetések segítségével történne.
Mun beleegyezett, hogy ősszel újabb csúcstalálkozón vesz részt Kim Dzsong Unnal, ezúttal Phenjanban.
A dél-koreai pártok megosztottak a csúcstalálkozóval kapcsolatban. A legnagyobb ellenzéki párt, a Szabad Korea Párt (LKP) egyenesen a béke nevében előadott politikai színjátéknak nevezte a történelmi eseményt. A dél-koreai konzervatívok vezetője élesen bírálta Mun kormányát, mert az „képtelen volt egyetlen szót is ejteni arról, hogy az Észak feladja nukleáris fegyvereit”. A zárónyilatkozatról pedig úgy vélekedett, hogy a dokumentumot Kim diktálta Mun elnöknek. A kormányzó Demokrata Párt (DP) ezzel szemben történelminek nevezte a nyilatkozatot.
A határ észak-koreai részén fekvő Keszong ipari parkban korábban gyárakat üzemeltető üzletemberek ujjongva üdvözölték a csúcstalálkozó kimenetelét.
Elsőként Oroszország és Japán üdvözölte a találkozó eredményeit. Moszkva „nagyon pozitív fejleményként értékelte” az összejövetelt, és jelezte: örömmel fogadja a további lépéseket. Abe Sindzó japán miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott, hozzátéve, hogy az ígéretek megvalósulása érdekében konkrét lépéseket vár Phenjantól.
Az ENSZ-főtitkár üdvözölte a Korea-közi csúcstalálkozó eredményét
Az ENSZ-főtitkár üdvözölte a „valóban történelmi” csúcstalálkozó eredményét a két Korea vezetői között – közölte pénteken António Guterres szóvivője.
„Világszerte sokakat megindítottak a képek a két vezetőről, amint a Koreai-félsziget harmóniájának és békéjének előmozdítása érdekében találkozott” – mondta Stephane Dujarric, aki szerint az ENSZ-főtitkár emellett méltatta Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök „bátorságát és vezetői képességét”.
Guterres szerint a két Korea gyorsan végrehajtja az csúcstalálkozón létrejött összes megállapodást, hogy előremozdítsák a két állam közti bizalomépítést, megbékülést, az őszinte párbeszédet, a fenntartható békét és a bizonyítható atommentesítést a Koreai-félszigeten.
Az ENSZ-főtitkár reményét fejezte ki, hogy az amerikai-észak-koreai találkozón, amelyen a tervek szerint Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzson Un személyesen találkozik, „megszilárdítják és előremozdítják” a pénteki csúcstalálkozón vállalt elkötelezettségeket.
A demarkációs vonalon fekvő Panmindzsonban pénteken lezajlott Korea-közi csúcstalálkozó végeztével Kim Dzsong Un és Mun Dzse In megfogadta, hogy együttes erőfeszítéssel idén hivatalosan is lezárja az 1950-53-as koreai háborút, az észak-koreai vezető pedig elkötelezettségét fejezte ki pénteken országa nukleáris programjának felszámolása és a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett.
A japán atombomba-túlélők üdvözölték az atomfegyver-mentesítés iránti elkötelezettséget
Üdvözölték a hirosimai és nagaszaki atombomba-túlélők a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése iránti elkötelezettséget, amelyet Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök fogalmazott meg a Korea-közi tárgyalásokon pénteken.
„Ez fontos fejezetet jelöl a Koreai-félsziget nukleáris történelmében” – mondta az Atombomba-támadást Szenvedettek Szervezetei Hirosima prefektúrai Konföderációjának alelnöke. A 76 éves Mimaki Tosijuki ugyanakkor emlékeztetett arra: korábban már előfordult, hogy Észak-Korea megszegte a nukleáris programjának feladására vonatkozóan vállalt kötelezettségét. „Szeretnénk szorosan figyelemmel követni, hogy miként jutnak el valójában a teljes atomfegyver-mentesítéshez” – tette hozzá.
„A nukleáris fegyvereket teljes mértékben fel kell számolni. Remélem, erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az atomfegyver-mentesítés ne csak cél maradjon” – mondta a 83 éves Simohira Szakue, a nagaszaki atombomba-támadás egyik túlélője.
A csúcstalálkozóval kapcsolatosan megszólaltak pénteken a Phenjan által évtizedekkel ezelőtt elrabolt japán állampolgárok hozzátartozói is, akik vegyesen reagáltak a fejleményekre.
„A két vezető kézfogásakor olyan légkör uralkodott, amilyenhez fogható még nem volt korábban. Szilárd meggyőződésem, hogy megvan annak a lehetősége, hogy előrelépés történjen az emberrablások ügyében” – mondta a 72 éves Szajto Fumijo, akinek húgát, Matszuki Kaorut még 26 éves korában rabolták el. „A lehető leghamarabb vissza akarom hozni Kaorut, amíg az egészségem engedi” – tette hozzá.
Ezzel szemben a 92 éves Arimoto Kajoko, akinek fiát, Keikót 23 éves korában rabolták el, azt mondta, hogy a május végén vagy június elején esedékes amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóban bízik. „Ha az Egyesült Államok és Dél-Korea Japánnal együtt lép fel Észak-Koreával szemben az emberrablások miatt, akkor szerintem az ügy ezúttal megoldódhat” – mondta férje, a 89 éves Akihiro. Donald Trump amerikai elnök korábban jelezte, hogy a Kim Dzsong Unnal folytatandó megbeszéléseken fel fogja vetni az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyét.
Észak-Korea már korábban elismerte, hogy az 1970-es-80-as években elrabolt 13 japán állampolgárt. Japán szerint azonban az elrabolt – és remények szerint még életben lévő – japán állampolgárok száma 17. Közülük öten 2002-ben visszatérhettek Japánba. Nyolcukról Phenjan azt állítja, hogy már meghaltak, míg a további négyről azt, hogy soha nem voltak Észak-Koreában.
Az észak-koreai vezető és a dél-koreai államfő pénteken a két országot elválasztó demarkációs vonalon fekvő Panmindzsonban tartott Korea-közi tárgyalásokon megfogadta, hogy együttes erőfeszítéssel idén hivatalosan is lezárják az 1950-53-as koreai háborút, Kim pedig elkötelezettségét fejezte ki pénteken országa nukleáris programjának felszámolása és a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. A két ország több mint hat évtizede formálisan hadban áll egymással, miután az 1950-53-as koreai háború fegyverszüneti egyezménnyel zárult, s a felek nem kötöttek békeszerződést.
Abe Sindzó japán miniszterelnök „pozitívnak” minősítette a Korea-közi csúcstalálkozót, és jelezte, hogy szorosan figyelemmel fogják követni a Szöul és Phenjan közötti közeledés fejleményeit. A japán kormányfő elmondta, hogy – helyi idő szerint – még pénteken beszélni fog telefonon Munnal, aki – mint említette – tájékoztatni fogja őt a csúcstalálkozó eredményeiről.
Az EU és a NATO is üdvözölte a Korea-közi csúcstalálkozót
Az Európai Unió és a NATO is üdvözölte a pénteken lezajlott Korea-közi csúcstalálkozót, amely mindkét nemzetközi szervezet szerint nagyon fontos első lépésnek számít.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „biztatónak” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai államfő találkozóját, ugyanakkor leszögezte, rengeteg munka vár még a felekre a válság rendezéséig. Hozzátette, mindaddig fenn kell tartani a nemzetközi szankciókat Phenjannal szemben, amíg valódi változás nem következik be a rezsim magatartásában.
Közleményében Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kiemelte: a két Korea vezetői közötti találkozót lezáró közös nyilatkozat azt mutatja, hogy „minden nehézség ellenére igenis lehetséges a békekötés, valamint hogy a párbeszéd és a diplomácia a legjobb eszközei a legnehezebb problémák békés rendezésének”. Mint írta, az Európai Unió kész támogatást nyújtani a Koreai-félsziget nukleáris leszereléséhez.
A pénteken lezajlott Korea-közi csúcstalálkozó végeztével Kim Dzsong Un és Mun Dzse In hangsúlyozta, hogy együttes erőfeszítéssel idén hivatalosan is lezárják az 1950-53-as koreai háborút, az észak-koreai vezető pedig elkötelezettségét fejezte ki országa nukleáris programjának felszámolása és a félsziget teljes atommentesítése mellett.