Jövőre, március 29-én biztosan kilépünk. Hivatalosan ugyanis ekkor ér véget az ötvenedik cikkely alapján megkezdett tárgyalássorozat, másrészt a kilépéssel kapcsolatos brit jogszabályokat is ezzel összhangban hozta meg a londoni parlament – utalt Martin Callanan arra, hogy Theresa May miniszterelnök 2017. március 29-én a lisszaboni szerződés úgynevezett ötvenedik cikkelyének aktiválásával jelezte Nagy-Britannia kilépési szándékát, az egyeztetések pedig elvileg két évig tartanak.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU-tagság megszűnése előtt mindenképpen szeretnének megállapodni az Európai Bizottsággal a kilépés feltételeiről és az EU-val fenntartott jövőbeni viszonyrendszerről, ám az alku hiányában is sor kerül a brexitre, vagyis a brit kilépésre.
Emlékeztetett arra, hogy a kilépés feltételeiről – saját szavai szerint – már nyolcvan százalékban sikerült megállapodni.
Megegyezés született például a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok, illetve az EU-ban maradó brit állampolgárok jogairól, a statisztikai becslés szerint mintegy 3,8 millió EU-állampolgár ugyanúgy folytathatja az életét, mint eddig, jogaikat a brit jogba foglalják és a brit bíróságok védik. London és Brüsszel megállapodott a pénzügyi rendezésről is, arról, hogy Nagy-Britannia a kilépésért cserébe több tíz milliárd eurót fizet be az EU kasszájába, többek között az uniós költségvetés jelenlegi, 2020-ig tartó időszakának végéig is befizeti a rá háruló részét.
A legfontosabb rendezetlen ügy az ír határ átjárhatóságának kérdése, vagyis az, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság határán, amely a brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. – Közel járunk a végső megállapodáshoz. Optimista vagyok, hogy lesz alku – nyilatkozta Martin Callanan.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen fajta gazdasági-kereskedelmi viszonyt kell elképzelni a jövőben Nagy-Britannia és az Európai Unió között, a politikus kifejtette, hogy nem Norvégia vagy Svájc példájára kell gondolni, hanem egy testre szabott partnerséget akarnak létrehozni.
A brit kormány által júliusban bemutatott javaslatcsomag szerint London közös szabadkereskedelmi térséget indítványoz az EU-nak, közös szabálygyűjteményt tartanának fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára, emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.
– A tervünk biztosítja a súrlódásmentes áruforgalmat, megoldja az ír határ átjárhatóságának kérdését és garantálja, hogy akadálymentes marad Európában a brit és uniós vállalatok határon átnyúló tevékenysége – mondta Martin Callanan, aki szerint London rengeteg kompromisszumot kötött, s bízik abban, az Európai Bizottság hasonló engedményeket tesz.
– Ha pragmatikusan és rugalmasan állnak a kérdéshez, van lehetőség az alku megkötésére – tette hozzá. Az államtitkár szerint az első hivatalos reakciókat a jövő heti salzburgi informális EU-csúcstalálkozón kaphatják meg.
Martin Callanan elvetette annak lehetőségét, hogy újabb népszavazást tartsanak az EU-tagság kérdésében, netán arról, hogy elfogadja-e a lakosság a Brüsszellel megkötött végleges alkut.
– Hadd szögezzem le: nem lesz második népszavazás. Volt már egy. Rekordmértékű volt a résztvevők aránya, egyértelmű volt az eredmény, mi pedig végrehajtjuk a lakosság kérését – szögezte le. Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e dominóhatása a brexitnek, Martin Callanan közölte: „Az egyes tagállamoknak saját sorsukról maguknak kell dönteniük, mi a saját magunk demokratikus úton döntöttünk a távozás mellett. Szeretnénk, hogy az EU stabil maradjon, érdekünkben áll, hiszen továbbra is Európa részei maradunk. Európa biztonsága a mi biztonságunk is”.
Kormányváltásra készül a Munkáspárt
A brit Munkáspárt nem hiszi, hogy elérhető működőképes megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről az unióval, és arra készül, hogy ha a konzervatív párti kormány mégis a parlament elé terjeszt egy megállapodástervezetet, azt leszavazza – mondta a legnagyobb brit ellenzéki erő egyik vezető tisztviselője. Emily Thornberry a Financial Times című napilapnak adott interjúban kijelentette: figyelembe véve annak valószínűségét, hogy Theresa May miniszterelnök kormánya nem tud elfogadtatni a parlamentben semmiféle brexitmegállapodást, lehetséges, hogy néhány hónapon belül parlamenti választásokat kell tartani Nagy-Britanniában, még karácsony előtt távozásra kényszerülhet a miniszterelnök. (MTI)