„A legutóbbi találkozáskor Donald Trump jelezte Recep Tayyip Erdogan elnöknek, hogy dolgozik a kiadatáson” –
fogalmazott Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter utólag, az argentínai G20-as csúcstalálkozón lezajlott beszélgetést idézve. „De látnunk kell konkrét lépéseket, mert két, csaknem három év már eltelt” – emlékeztetett a 2016-os puccskísérletre.
A külügyminiszter további nyolcvan ember kiadatását kérte, akik Fethullah Gülen követőiként az Egyesült Államokban élnek. A muszlim hitszónokot és nemzetközi hálózatát a 2016-os törökországi erőszakos hatalomátvételi kísérlettel vádolják. A hivatalos álláspont szerint évek alatt szivárogtak be az állami szférába és a haderő soraiba is. A török vezetés már többször is kérte az idős hitszónok kiadatását, Washington azonban ezt mindeddig megtagadta. Az amerikaiak jelezték, bár az igazságügy-minisztérium munkatársai több száz órát töltöttek a bizonyítékok vizsgálatával, azok nem feleltek meg az amerikai normáknak, amelyek a kiadatáshoz szükségesek.
A befolyásos török férfi korábban egyáltalán nem számított ellenségnek az ankarai vezetésben: Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökségének kezdeti éveiben, 2003-tól jelentős mértékben támaszkodott Gülenre és hálózatára. Gülen még 1999-ben, orvosi kezelésre érkezett eredetileg az Egyesült Államokba, később azonban az önkéntes száműzetés mellett döntve ott is maradt.
A helyzete akkor változott meg hazájában, amikor 2013-ban Gülen és követői, a gülenisták korrupció miatt nyomozást kezdeményeztek több miniszter, valamint Erdogan fia, Bilal ellen. Később viszont a török vezető a gülenistákat tette felelőssé a 2016-os puccskísérlet megszervezéséért, amikor is a puccsisták elfoglalták a katonai főparancsnokságot és az állami média épületét és légicsapásokat mértek a parlamentre.
Azóta Erdoganék lankadatlanul vadásznak az elkövetőkre: az elmúlt bő két év alatt összesen több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 77 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek. A haderő több mint 14 ezer tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben, és Erdogan a közelmúltban azt is jelezte, új kezdeményezéseket indít külföldön a Gülen-hálózat finanszírozásának megfékezésére.
Gülen egyébként következetesen tagadja, hogy bármi köze lenne a történtekhez. Az utóbbi években viszonylagos békében élt pennsylvaniai otthonában, bár októberben egy fegyveres akart behatolni otthonába – a támadást a biztonsági őr megelőzte. Trump lehetséges lépése fordulatot jelentene az eddigi irányvonalhoz képest, ugyanis a két elnök viszonya idén nyáron már elérte a mélypontot. Akkor a – szintén a puccskísérlettel vádolt – amerikai protestáns lelkipásztor, Andrew Brunson törökországi fogva tartása miatt robbant ki viszály.
Trump nemsokára szankciókat vezetett be a törökök ellen, amit Ankarában nagy felháborodás fogadott. Gyorsan lefolytatták a másfél éve előzetes letartóztatásban tartott Brunson tiszteletes perét, a bíróság pedig úgy döntött, az amerikai már letöltötte büntetését, így hamarosan Washintonban fogadhatta őt az ünneplő tömeg. A két ország kapcsolatának más feszültségi pontja is akad: egyrészt Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíró isztambuli meggyilkolásának ügye, de a szíriai kurd erők kapcsán is évek óta érzékelhető az ellentét.