Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében – egy évvel a távozásról döntő népszavazás után – tegnap megkezdődtek a tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból. A megbeszélések első szakaszában Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója és David Davis brit brexitügyi miniszter az uniós és a brit állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, valamint az ír–északír határról értekeztek. Barnier a tanácskozás előtt reményét fejezte ki, hogy a hivatalosan is megkezdett tárgyalások első napján meg tudják határozni a prioritásokat, a tárgyalások menetrendjét és ütemtervét. Mint mondta, először a brexit által okozott bizonytalanságokat kell kezelni, amelyek elsősorban a brit és az uniós állampolgárokat, az uniós szakpolitikák kedvezményezettjeit érintik, valamint a brit és uniós határokra lesznek hatással, különösen Írország tekintetében.
Davis minden idők legbonyolultabb tárgyalásaira számít, de hozzátette: noha kétségkívül kihívásokkal teli időszak várható, a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy olyan eredményt érjenek el, amely valamennyi állampolgár érdekét szolgálja majd. „Ennek érdekében pozitív és konstruktív hangnemben kezdjük el a tárgyalásokat, azzal az elhatározással, hogy új, erős és különleges kapcsolatot alakítunk ki európai szövetségeseinkkel. Több van, ami összeköt, mint ami elválaszt bennünket” – fogalmazott a brit brexitügyi miniszter.
Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy Theresa May brit miniszterelnök a június 8-ai, súlyos vereséggel felérő választás után a korábbinál sokkal gyengébb pozícióból lesz kénytelen tárgyalni. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben valószínűtlen, hogy a brit kormány maradéktalanul érvényesíteni tudná a May által képviselt kemény brexit stratégiáját a kilépési tárgyalásokon. Valószínűsíthető emellett az is, hogy a brit üzleti szféra a kormány pozícióinak megrendülését az eddiginél is intenzívebb lobbizásra használja majd fel a kemény brexit ellen.
A legerőteljesebb nyomást a londoni City pénzügyi központjának vállalatai gyakorolják a brit kormányra. A londoni pénzügyi szolgáltatási ágazat a brit bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékát adja. A Brit Iparszövetség (CBI) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU az unión kívüli szállítóktól importált ruházati termékeket 12 százalékos, az élelmiszeripari cikkeket átlagosan 22 százalékos vámmal terheli meg, a nem EU-országokban gyártott személyautókra pedig 10 százalékos vám érvényes.