– Melyek a VVD legfontosabb integrációs elképzelései? Igazak a sajtóhírek, miszerint rendkívül szigorú bevándorláspolitikai lépések jönnek Hollandiában?
– A tavalyi választások után valóban törekedtünk arra, hogy a jelenlegi bevándorlási rendszer reformja mindenképp a koalíciós szerződés része legyen. (Hollandiában a kis és közepes méretű pártok nagy száma miatt mindenkori jellemző a koalíciókényszer, a jelenlegi kormányt négy – konzervatív és liberális – párt alkotja – a szerk.) Egyrészt szeretnénk, ha a helyi önkormányzatok a jövőben a mostaninál sokkal hangsúlyosabb szerepet kapnának az integrációs politikában, másrészt pedig a holland nyelv elsajátítását akarjuk követelménnyé tenni. Utóbbi lényeges lépés, hiszen ha a bevándorló nem képes beszélni a nyelvünket, a munkaerőpiacra sem tud majd belépni. Ha engem kérdez, ezt a múltban kissé elrontottuk: túl sok időt hagytunk a migránsoknak arra, hogy az aktív munkaerőpiac részévé váljanak, így nagyon elhúzódott a folyamat. A munka egyébként most is az egyik legégetőbb kérdés. Nem akarunk a jóléti rendszerünktől függő bevándorlókat, hanem olyan embereket, akik mielőbb hozzá tudnak járulni a megteremtett értékekhez. Ez a holland társadalmi értékekre is igaz. Nemcsak a mindennapi élethelyzetekről beszélek, például hogyan viselkedjünk egy szülinapi buliban vagy a tömegközlekedési eszközökön, hanem a Hollandiában ténylegesen hangsúlyos szabadságjogokról. Ilyen például a férfiak és nők szükségszerű egyenlősége, ami nem minden származási országban valósul meg. Úgy tervezzük, hogy a bevándorlási és integrációs reformok 2020 után léphetnek életbe, a kormány jelenleg is tárgyalja őket.
– Keretszámot is meghatároztak arra vonatkozóan, hogy mennyi bevándorlót tudnak sikeresen integrálni?
– Nem. Ahogy már mondtam, nagyon szigorú bevándorláspolitikára törekszünk, és a jövőben csak a háború elől menekülők, illetve a konfliktuszónákból érkezők kapnak majd menedéket az országunkban. Mindezt úgy, hogy közben azt szeretnénk, ha Európa helyett a származási ország térségében valósulna meg a védelem. A Hollandiába érkezők integrációját pedig biztossá akarjuk tenni, ezért következetesen fellépünk majd a gazdasági migránsokkal szemben. A számokkal kapcsolatban érdemes arról is beszélni, hogy nagyon sok valóban képzett bevándorlóval van dolgunk. Esetükben természetesen nem csak a kétkezi munka opció. Mások pedig elindulhatnak fizikai munkásként, és később szellemi, értelmiségi állásokat is betölthetnek. Nem gördítünk akadályt az ilyen fajta fejlődés elé, de ahogy már említettem, ehhez mindenekelőtt hollandul kell tudni.
– A frakcióvezetőjük, Klaas Dijkhoff egy interjúban a dánokéhoz hasonló gettótörvényt helyezett kilátásba Hollandia zömében migránsok lakta kerületeiben. Ez a politikus személyes véleménye vagy a pártjuk hivatalos álláspontja?
– A történet úgy kezdődött, hogy a frakcióvezető úrral közösen írtunk egy tanulmányt Hollandia valóban problémás városrészeiről, majd különféle rendezvényeket szerveztünk annak megvitatására. Amikor a jelenlegi ülésszak megkezdődött, Dijkhoff úr a parlamentben a dánokkal példálózott: az északi ország rendhagyó bevándorláspolitikai lépésekkel képes eredményeket felmutatni. Hollandiában ugyanez a célunk: bizonyítani akarjuk, hogy kevésbé liberális eszközökkel talán sokkal liberálisabb végeredményt tudunk elérni. Az emberekkel pedig meg kell értetnünk a probléma súlyát: az országunkban vannak iszlamista befolyás alá eső kerületek, ahol a fiatalok folyamatosan leszakadnak a társadalom többi részétől. Egyszerűen nem engedhetjük, hogy ezek a párhuzamos társadalmak létezzenek. Egyelőre nem tudok pontos adatot mondani a problémás területek számára vonatkozóan, ehhez részletesen kidolgozott feltételrendszer kellene. Most ott tartunk, hogy a VVD megvitatja a kezdeményezést, ami később a kormány egésze elé kerül. Eleinte sajnos kevésbé volt pozitív a fogadtatás, mert a legtöbben kizárólag a javaslat dupla büntetésekre vonatkozó részét emelték ki. (A tervek szerint az elsősorban bevándorlók lakta, magas munkanélküliségi és alacsony iskolázottsági mutatókkal jellemezhető kerületekben kétszer olyan súlyos büntetésekkel sújtanák a szabályszegőket – a szerk.) Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy később szélesebb körű támogatást kapunk, mert valóban egy súlyos problémát akarunk orvosolni.
– Nemrég az országuk történetének legnagyobb terrortámadását akadályozhatták meg. A terrorfenyegetettség magas szintje is a párhuzamos társadalmak létét igazolja?
– Igazából mindig is küzdöttünk a terrorfenyegetettséggel. A legtöbben ismerik Theo van Gogh nevét: a holland filmrendezőt liberális nézetei miatt gyilkolták meg a nyílt utcán. Szerencsés helyzetben vagyunk abból a szempontból, hogy a titkosszolgálataink nagyszerű munkát végeznek, és folyamatosan figyelik a potenciális terroristák tevékenységét. Integrációs szempontból pedig az a feladatunk, hogy a már említett iszlamista befolyás ne vethesse meg a lábát az úgynevezett sérülékeny városrészeinkben. Az iszlám radikalizmus és a mecseteink külföldi finanszírozása valóban aggodalomra ad okot, de dolgozunk a probléma megoldásán. Megint csak a helyi közösség erejét emelném ki: az önkormányzatokkal és a központi kormánnyal együttműködve lehetünk képesek a hatékony fellépésre. Egyébként nem csak az iszlamizmusról beszélek, a szélsőjobboldali radikálisok elleni küzdelem hasonló fellépést követel.