Egyes jogi szakértők szerint vitatott módon készül kedvezni a bécsi kormány az Egyesült Királyságban élő mintegy 25 ezer osztráknak, legalábbis azoknak, akik a megállapodás nélküli brexit következményeitől tartva fel akarják venni a brit állampolgárságot is. Karin Kneissl külügyminiszter bejelentése értelmében megengednék nekik, hogy amennyiben megteszik ezt, ne veszítsék el az osztrák állampolgárságukat.
Erre azért lenne szükségük, mert Ausztria csak kivételes esetekben engedi meg a polgárainak, hogy két útlevelük legyen; igaz, a kivételek lassan aláássák a fő szabályt. Kivételezett helyzetben vannak például a hírességek, mint Anna Nyetrebko világhírű orosz születésű opera-énekesnő, akit Bécs – a vonatkozó törvény egy paragrafusa szerint – államérdekből honosított. Felmerült, hogy osztrák útlevelet kaphatna mintegy 330 ezer, olasz fennhatóság alatt élő német ajkú dél-tiroli, ahogyan az is, felajánlanák a lehetőséget az egykor Ausztriából elüldözött holokauszt-túlélőknek, illetve leszármazottaiknak is.
Az osztrák kormányban a bevándorlásellenes Szabadságpárt (FPÖ) jelölhette az állampolgárság szempontjából legfontosabb két tárca, a belügy és a külügy vezetőjét. Miközben a nagy-britanniai osztrákokat Londonnak az EU-ból való kilépése, a brexit miatt kivétel illetné meg, Bécsben nagyon próbálnak ügyelni arra, hogy a mintegy 120 ezer ausztriai török ne juthasson át a rostán.
Éppen ezért egyes szakértők szerint ez a kettős mérce nem állja majd meg a helyét jogilag. A Der Standard bécsi napilapnak nyilatkozó osztrák alkotmányjogász, Heinz Mayer szerint biztosan nem lehet különbséget tenni a két csoport között pusztán abból a megfontolásból, hogy „a törökök vagy a muszlimok nem illenek hozzánk”.
Az ausztriai törökök jogi helyzete hónapok óta egyébként is téma az osztrák közéletben, miután egy vitatott, állítólagosan törökországi választói névjegyzék alapján – amelyet az FPÖ hozott nyilvánosságra – elkezdtek megfosztani egyeseket a sassal ékesített útlevelüktől. Pár hete a bécsi alkotmánybíróság jogellenesnek mondta ki, hogy megvonták egy negyven éve az országban élő érintett állampolgárságát, amit pedig több mint két évtizede kapott meg.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő nemrég szükségesnek nevezte, hogy ebben a nagyon rossz szájízt maga után hagyó ügyben már lezárt eljárásokat is újranyissanak az alkotmánybírósági verdiktet követően, amely szerint a talárosok nem fogadták el bizonyítéknak az FPÖ-névjegyzéket.
GYAKORLAT A SZOMSZÉDBAN
Magyarország a szomszédai közül Ukrajnával, korábban pedig Szlovákiával került ellentétbe a kettős állampolgárság miatt. Miután több mint százezer kárpátaljai magyar vette fel az anyaország állampolgárságát, rájuk is vonatkozott a kettős hovatartozást tiltó ukrán törvény. Tavaly ősszel riadalmat keltett, hogy egy ukrán nacionalista weboldal elkezdte feltölteni az állításuk szerint magyar állampolgárságú kárpátaljaiak, köztük közszereplők nevét és címét. Szlovákiában az elmúlt nyolc évben több mint száz felvidéki polgár vesztette el az ottani állampolgárságát amiatt, hogy egyszerűsített honosítási eljárással időközben felvette a magyart is. Ez az annál is visszásabb jogfosztás, mivel két EU-tagállamról van szó, tiltakozásokat és pereket váltott ki. A hatóságokkal szembeni kiállása nyomán az érintettek legismertebbike Tamás Ilonka – azóta elhunyt – nyugdíjas felvidéki tanítónő volt. Pozsonyban is felmerült egyébként, hogy rendezni kellene a brexit nyomán a brit útlevelet igényelni akaró szlovák állampolgárok helyzetét.