Legutóbb akkor hallhattunk Alexander Stubbról, amikor néhány héttel ezelőtt kijelentette: még októberben megvitatná a Fidesz kizárását az Európai Néppártból (EPP). A melegházasságot is támogató volt finn kormányfőt az illiberális demokrácia gondolata zavarja, és bár az elfogadás szószólója, a populizmus és a nacionalizmus mégis a fő ellenségei között szerepel.
A maratonfutásai miatt Iron Manként, azaz Vasemberként is emlegetett politikus rendhagyó módon farmerban és ingben megjelenve ismertette szerdán hat pontra épülő programját egy brüsszeli bárban. Kiemelte, célja az európai értékek védelmezése, az európai gazdaság fenntartható fejlődése, a klímaváltozás elleni küzdelem, a bevándorlás kezelése és az európai biztonság növelése.
– Ha most nem tesszük meg a megfelelő lépéseket, akkor fennáll a kockázata, hogy az európai integráció a nacionalizmus és a populizmus felé sodródik – jelentette ki a Verkkouutiset finn híroldal szerint. Az apai ágon svéd származású Stubb célja a pozitív politizálás, hogy a félelmet keltő nyilatkozatokkal szemben reményt és megoldásokat nyújtson az EU állampolgárai számára.
A politikust a gyengébbik félnek tartják a másik jelölttel, Manfred Weber néppárti EP-frakcióvezetővel szemben, annak ellenére, hogy igazi brüsszeli politikus-diplomatáról van szó. Bár másokhoz hasonlóan ő is „felfelé bukott” otthonról az EU-ba, számára ez visszatérés is volt. A prominens európai és amerikai egyetemeket megjárt, öt nyelven beszélő Stubb Finnország állandó képviseletén kezdte pályafutását Brüsszelben, majd hamarosan az EP-képviselők sorában bukkant fel.
2008-ban hazahívta a finn politika, és külügyminiszterként, majd uniós ügyekért felelős miniszterként tevékenykedett. Ekkoriban nagy népszerűségre tett szert: közös kampányba kezdett a Signmark nevű siketjelnyelv-rapperrel a fogyatékkal élők támogatásáért; párosuk több nemzetközi fórumon is megjelent. 2014-ben Jyrki Katainen finn miniszterelnök lemondásakor az öttagú koalíció kormányfőjének választotta Stubbot.
Vezetése mindössze egy évig tartott, ezalatt a politikus az alapjövedelem bevezetését szorgalmazta, és próbálta kezelni a fokozódó feszültséget Moszkva és Helsinki között. Végül 2015 decemberében botrányba keveredett, azzal vádolták, hogy következetesen és szántszándékkal hazudott a parlamentnek. Miután elveszítette a választást, majd a pártelnökséget is, hamarosan Brüsszelbe távozott.
Ott azonban újra felfelé ívelt a karrierje: a volt kormányfő hamar az Európai Befektetési Bank elnökhelyettese lett, majd jelezte, érdekelné az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács elnöki posztja. Az ötvenéves, kétgyermekes férfi az egyik legaktívabb politikus a közösségi médiában: saját blogján és a Financial Times brit pénzügyi lap hasábjain is rendszeresen publikál.
Az akkor még csak a harmincas éveiben járó Manfred Webert már 2009-ben a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) két koronahercegének egyikeként emlegette a Der Spiegel hamburgi hírmagazin; a másik aspiráns, Karl-Theodor zu Guttenberg azóta belebukott egy plágiumügybe. Az immár 46 esztendős Weber számára az igazi „korona” az Európai Bizottság elnöki tiszte lenne; ahhoz azonban, hogy ezt elnyerje, előbb a néppárti csúcsjelöltséget kell megszereznie a bajor európai parlamenti képviselőnek.
Weber – Stubb-bal ellentétben – soha nem volt pártvezető, és kormányzati tapasztalata sincsen: a CSU soraiban, a müncheni tartományi gyűlésben, majd az EP-ben kamatoztathatta eddig az ismereteit. Az angolul jól, míg német anyanyelvét érezhető bajor dialektussal beszélő Weber nem különösebben színes egyéniség: házasságban él a bajor vidéken, de nincsen gyermeke, és üzemmérnöki végzettségével tanácsadóként dolgozott a politikai karrierje előtt.
Nagy előnye ugyanakkor Stubbhoz képest, hogy élvezi a német kancellár bizalmát, noha az első hírekben, amelyek arról szóltak, Berlin mégsem az Európai Központi Bank elnöki posztjára, hanem a bizottsági elnöki tisztségére vetett szemet, még Peter Altmaiert, Angela Merkel bizalmasát és kereszténydemokrata párttársát emlegették lehetséges jelöltként.
Kérdés, hogy jövő nyárra, amikor esedékes lesz Jean-Claude Juncker utódlása, még mindig Merkelnek hívják-e a majd a német kancellárt, illetve mit szól a többi 26 tagállam képviselője ahhoz, hogy a legnagyobb uniós ország a magáénak akarja a posztot. Lehet, hogy idővel elhomályosul, hogy a CSU önmagához képest gyengén szerepelt a múlt heti bajor választásokon; ez egyelőre hátrányosan érintheti Weber jelöltségét.
Akárhogyan is, a kelet-közép-európai országokhoz a római katolikus vallású Weber áll közelebb mentalitásában: egy alsó-bajorországi kistelepülésen, a cseh és az osztrák határhoz közel született, ma is a környéken él, és Szervusz! köszöntéssel üdvözli azt, aki felkeresi a honlapját.
Egészen a Sargentini-jelentésig – amikorra már egyértelmű volt, hogy magas posztra tör – az EPP balszárnyához képest megértő volt az Orbán-kormánnyal szemben, a tavaszi választási kampányban még kiállt a Fidesz mellett, a Figyelőnek adott interjúban pedig úgy fogalmazott: „Orbán Viktor Magyarország erős miniszterelnöke, aki élénkíti az európai politikai vitákat.”
Úgy látta: Orbán kritikus szelleme olyan vitákat is felhoz, amelyekre nagy szükség van az unióban, ugyanakkor a magyar miniszterelnök konszenzus kialakításra is törekszik. Szerinte az európai szocialisták hiába munkálkodnak a Fidesznek az EPP-ből való kizárásán. De a minap úgy fogalmazott a brüsszeli Politicónak: „Orbán Viktornak más irányba kell haladnia… A Fidesznek meg kell értenie, hogy lépnie kell.”
Nem kezdeményezték a Fidesz kizárását
Egyelőre egyik tagpárt sem indítványozta hivatalosan a Fidesz kizárását az Európai Néppártból (EPP), jelentette ki Joseph Daul pártelnök az EPP tegnapi brüsszeli csúcstalálkozóját megelőzően. Az MTI tudósítása szerint Daul közölte, komoly vitákat várnak a pártcsaládon belül a magyarországi helyzetről és Orbán Viktor kormányfőről. A konzervatív erőket tömörítő néppárt alapokmánya értelmében legalább öt különböző országból hét tagpárt kezdeményezheti bármely másik tag kizárását.
„Mint tudják, mindig is barátja voltam Orbán Viktornak, mindig megvédtem őt. De kötelességem védeni a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot, a tudományos szabadságot, az emberi jogok tiszteletét, a szabad civil társadalmat is” – hangsúlyozta. Szeptemberben az Európai Néppárt csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker javasolta a Fidesz kizárását Orbán Viktor távollétében. A résztvevők akkor visszautasították az Európai Bizottság elnökének javaslatát.