A nyugati sajtó és a hazai ellenzék egyaránt hajlamos hangot adni nemtetszésének és mély megrökönyödésének, amiért Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyedülálló módon kétoldalú csúcstalálkozót tart a nemzetközi közösség által „elszigeteltségben tartott” Vlagyimir Putyin orosz államfővel azóta, hogy 2014 májusától kezdve az Európai Unió több lépésben szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben a Krím félsziget annektálása, illetve Ukrajna destabilizálása miatt. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb: a nyugat-európai vezetők időről időre maguk is arra „kényszerülnek”, hogy egy asztalhoz üljenek az orosz elnökkel.
Legutóbbi Angela Merkelnek sikerült megrökönyödést kiváltania, amikor a német kancellár augusztus közepén a Berlin melletti Meseberg-kastélyban fogadta az orosz elnököt, hogy a két ország közötti energetikai kérdésekről, pontosabban az Északi Áramlat 2 megépítéséről tárgyaljanak.
A találkozóról nem sok részlet került nyilvánosságra, mindössze annyi, hogy a két vezető között a szíriai válság rendezése és az ukrán konfliktus is napirenden volt, a The New York Times amerikai napilap azonban hosszú elemzésben mentette fel a német kancellárt, amiért tárt karokkal fogadta Putyint. Angela Merkel váratlan találkozója az orosz elnökkel ugyanis a liberális lap szerint egyértelműen Donald Trump amerikai elnök zavaros politikájára adott válasz, arról nem is beszélve, hogy mind Németországot, mind Oroszországot sújtják az új amerikai büntetővámok.
Ennél már jóval több bírálatot kellett elszenvednie az osztrák kancellári posztot tavaly december óta betöltő Sebastian Kurznak, aki februárban első külföldi útjai között látogatott Moszkvába, hogy gazdasági és energiaügyi kérdésekben tárgyaljon az orosz elnökkel, az osztrák politikus pedig éppen csak elkerülte Charles Michel belga miniszterelnököt, aki szintén három napot töltött az orosz elnöknél.
Bécs aztán június elején viszonozta az orosz elnök vendégszeretetét, amikor Alexander Van der Bellen osztrák államfő és Sebastian Kurz egyaránt fogadta a frissen újraválasztott Vlagyimir Putyint: akkor az osztrák vezetők azzal indokolták az orosz államfővel való találkozójukat, hogy szeretnének hídszerepet betölteni az Oroszország és az EU közötti konfliktusban, a Moszkva elleni szankciók ugyanis Európának is ártanak.
Nemzetközi visszhangot ugyanakkor leginkább az váltott ki, amikor Karin Kneissl osztrák külügyminiszter augusztusi esküvőjének vendéglistáján is szerepelt Vlagyimir Putyin neve, az osztrák tárcavezetőt megtáncoltató orosz elnök képei pedig az egész nemzetközi sajtóban nagy sikert arattak.
Emmanuel Macron francia elnököt május végén fogadta Putyin Szentpéterváron, ahol Macron egyebek mellett elismerte Oroszország új nemzetközi szerepét, főként a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnökkel pedig július 16-án rázott kezet az orosz államfő Helsinkiben.