A napokban tapasztalhattuk azt a hihetetlen, tajtékzó dühöt, amivel a „másik oldal” megtámadta Thomas Piketty francia sztárközgazdásznak azt a számítását, amely szerint több profit megy ki Magyarországról Nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön. Azonnal „neo-marxista” lett belőle,
hiszen a Magyarország-Brüsszel vitában Piketty merészelt a magyarok mellé állni objektív elemzésével, ami liberáliséknál ősbűn.
Úgy látszik, Piketty nem az egyedüli, akinek ez a véleménye, vagyis a vitában nem Brüsszel mellé áll.
Az orosz Sputnik News ismerteti a tekintélyes francia Le Monde diplomatique című havilap februári kiadásában Stephen Gross amerikai gazdaságtörténész elemzését.
Ennek a lényege: Kelet- és Közép-Európa országait az fenyegeti, hogy továbbra is a német termékek és német konszernek munkapadjai maradnak. Ezzel szemben ellenállást fejtenek ki ezen országok nemzeti-konzervatív kormányai. Az EU állítólagos új keleti tömbje ellen több módon folyik harc, mint azt egy elemzésben be lehet mutatni.
Gross egyenlőtlen német kereskedelemről beszél Lengyelországgal, Csehországgal, Magyarországgal és Szlovákiával kapcsolatban, vagyis az úgynevezett Visegrádi Csoport országaival. A gazdag Németország negyed százada gyakorolja ugyanazt szomszédjaival, mint amit az USA mexikói gyáraival: a termelés kihelyezését a szomszédos külföldre.
Ez világossá teszi, hogy Németország szintén felelős azért, amitől egyes megfigyelők időközben óvnak: az Európa Unióban egy új „keleti tömb” kialakulásától.
Ez az új keleti tömb azon államok laza szövetsége, amely nem korlátozódik csak a V4-országokra. Ez a szövetség át akarja alakítani az EU-t, mégpedig független nemzetállamok konföderációjává, amely a szabadkereskedelmi zónán kívül néhány állami hatáskörön túlmenő feladatot is átvesz.
Eközben a legtöbb nagy kelet-európai iparvállalat nyugat-európai és főként német cégek leányvállalatai lettek.
Ezen országokban a nemzeti konzervatív kormányok megkezdték, hogy ellensúlyt képezzenek a Brüsszelből és Berlinből származó elképzeléseknek.
A Sputnik ezután megszólaltat számos, világszerte ismert közgazdászt, akik ezt a nézetet alátámasztják. Egyikük „ragadozóknak” jellemezte a rendszerváltás után a Közép- és Kelet-európai országokban megjelenő német vállalatokat, amelyek átvették az ottani üzemeket, mint a Volkswagen a csehszlovák Skoda műveket 1991-ben.