– Kazahsztán számára Magyarország a függetlensége óta kivételezett helyzetet élvezett. A romantikus okok mellett mi eredményezte ezt a döntést?
– Igaza van. Nekünk Magyarország mindig fontos stratégiai partner, barát és szövetséges volt, és ma is az. Nurszultan Nazarbajev elnök a diplomáciai kapcsolatok 26 éve alatt elősegítette a szoros együttműködés kialakulását az önök országával. Aláírtuk a stratégiai partnerségi nyilatkozatot, működik a Kazahsztáni–Magyar Stratégiai Tanács. Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogattak Kazahsztánba. Kialakultak a kétoldalú együttműködés hatékony struktúrái. 2017-ben az áruforgalom elérte a 156,4 millió amerikai dollárt, 2016-hoz képest a növekedés 38,1 százalék volt. Megnyílt Asztanában a magyar kereskedőház, és nagyon népszerű lett a WizzAir légitársaság Budapest–Asztana járata. A kazahsztáni piacon igen előkelő helyet vívtak ki maguknak az olyan magyar cégek, mint a Mol és a Richter Gedeon. Az oktatás a kétoldalú kapcsolatok új motorjává lépett elő. A Stipendium Hungaricum-ösztöndíjnak köszönhetően egyre több kazahsztáni diák tanul magyarországi felsőoktatási intézményekben. Ez év szeptemberében további 200 diák fog Magyarországra érkezni. A magyar fiatalok körében is népszerű lett a kazah nyelv tanulmányozása. A Szegedi Tudományegyetem altajisztikai tanszékén már húsz éve oktatják a kazah nyelvet és irodalmat, a Lakiteleki Népfőiskola pedig nyári tanfolyamokat szervez a kazah nyelvet tanulmányozóknak. A két ország fővárosaiban van Asztana, illetve Budapest utca. Budapesten mellszobrot kapott Abaj Kunanbajev kazah költő.
– A visegrádi együttműködés miben ad mást, többet, mint az Európai Unió?
– Kérdését kicsit átfogalmaznám: mivel tudják a visegrádi négyek kiegészíteni együttműködésünket az Európai Unióval? Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével ma fogjuk megtartani a visegrádi négyek és a közép-ázsiai ötök ülését, és ennek keretein belül megvizsgáljuk a két régió országai közötti együttműködés megerősítésére irányuló további lépéseket. Elképzelhető, hogy ma egy új történelmi eseményben, az interregionális platform indulásában veszünk részt, amelynek feladata az, hogy a kölcsönös összekapcsolódást szolgálja a szó legszélesebb értelmében. A visegrádi négyek létrejötte és a közép-ázsiai országok függetlensége azonos évre datálódik – a napokban töltötte be a 27. évét.
Az elmúlt évek alatt a V4 nemcsak azt bizonyította, hogy négy közép-európai állam képes együttműködni és segíteni egymást az EU-hoz történő csatlakozás egyszerűnek nem mondható folyamatában, de lehetővé tette a testvéri népek intellektuális és kulturális egységének megőrzését és megerősítését. Ma e sikeres együttműködés dinamikája koncentrikus körökben növekszik – regionális Visegrád, európai Visegrád, globális Visegrád. Ezt szemléletesen tükrözi a magyar elnökség programja. Egyre több kérdést vizsgálnak a négyek, a közlekedéstől és infrastruktúrától a digitalizációig, a médiától és polgári társadalomtól a sportig és egészségügyig, a rendkívüli helyzetek és klimatikus kérdések kezelésétől a terrorizmus elleni harcig és a honvédelemig. Közép-Ázsia országait legalább ennyire mély és szoros történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok fűzik össze.
De a régión belüli, tehát az egymás, illetve a régiók közötti együttműködés potenciális lehetőségeit teljes mértékben még nem használjuk ki. Ezért a visegrádi csoport működésének tapasztalatait az egyre növekvő közép-ázsiai együttműködés számára igen hasznosnak véljük. Azt gondolom, hogy a visegrádi együttműködés számos működési alapelvét átvehetnénk. Mindenekelőtt a kölcsönös bizalomra, a közös hagyományok, értékek és érdekek hangsúlyozására, a nemzeti és regionális sokféleség, a kultúra és a hagyományok iránti tiszteletre gondolok. Továbbá pragmatizmusra és rugalmasságra a kiemelt fontosságot élvező napirendi kérdések meghatározásában. E két elv lehetővé teszi azt, hogy a V4-ek hatékonyan koordinálják és proaktív módon képviseljék a közös álláspontokat. Elképzelhetetlen, hogy ne imponálna nekünk a V4 informális, bürokratikus mechanizmusokkal nem terhelt működése.
A négyeknek egyetlen nemzetek feletti állandó struktúrája sincs, az elnökséget rotációs alapon látják el, a döntések konszenzusosak. Közép-Ázsia államainak ugyancsak nagyon fontos a nemzeti szuverenitás szigorú megőrzése. Végezetül, a visegrádi négyek sikerének nem elhanyagolható tényezője véleményem szerint a nyitottság a párbeszédre és együttműködésre más államokkal és egyesülésekkel, tehát az úgynevezett V4+.
Nem véletlen, hogy a négyek partnerei sorában találhatók úgy a legközelebbi szomszédok, mint a meglehetősen távoli országok, mint Kanada és Japán. Megjegyzendő, hogy a négyeket valamennyi partnerrel kölcsönösen előnyös közös projektek kötik össze. Úgy gondolom, hogy a visegrádi négyek felsorolt előnyei elégségesek ahhoz, hogy a példa megihlessen minket Közép-Ázsiában. Annál is inkább, mert visegrádi barátaink nemcsak tapasztalataikat hajlandók megosztani, de hidakat is akarnak építeni a két központ, Európa és Ázsia között.
– Miként látja az Európai Unió jövőjét a jelenlegi helyzetben, a brexit fényében és a több nyugat-európai országban tapasztalható kormányválságok tükrében?
– Az Európai Unió bolygónk legfejlettebb integrációs uniója. Nagy-Britannia formálisan kiléphet az EU-ból, de elkerülhetetlenül továbbra is szorosan együtt fog működni. Az EU összetétele változhat ilyen vagy olyan irányban, de az uniónak jövője és fontos szerepe van, amelyet a világgazdaságban és a politikában továbbra is be fog tölteni. Az Európai Unió Kazahsztán egyik legfontosabb politikai és gazdasági partnere. Nemrég emlékeztünk meg a Kazahsztán és az Európai Unió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulójáról. 2015-ben új megállapodást írtunk alá a kibővített partnerségről és együttműködésről, és 2016. május 1-jétől elindult a megállapodás ideiglenes és részleges alkalmazása. A Független Államok Közössége térségében Kazahsztán volt az első olyan állam, amely ilyen jellegű dokumentumot írt alá az Európai Unióval. Kazahsztán és az Európai Unió meg vannak győződve arról, hogy óriási potenciál rejlik a közös értékeken alapuló további együttműködésben, és készek következetesen jobbítani a partnerség és együttműködés valamennyi formáját.
– Milyen tervei vannak Kazahsztánnak a nemzetközi diplomáciában való erősebb részvétel kapcsán?
– Kazahsztán külpolitikája pragmatikus és proaktív. Tekintettel országunk méreteire, geopolitikai elhelyezkedésére és korszerűsítési feladataira, külpolitikánk a nemzeti érdekekre és előrehaladásra orientált. Nazarbajev elnök úr Kazahsztán jövőjét a legszorosabb módon köti a kontinens és az egész világ jövőjéhez, amiről részletesen szól új könyvében, A függetlenség korában. Továbbra is kölcsönösen előnyös megoldások kimunkálására, a nemzetközi problémák újító szellemű megközelítésére, új párbeszéd-mechanizmusok megteremtésére összpontosítunk, következesen ki fogunk állni az egyenjogúságért és toleranciáért, erősíteni fogjuk a bizalmi intézkedéseket, síkra szállunk a nukleáris lefegyverkezésért és a nukleáris fegyverek elterjesztésének megakadályozásáért. Kazahsztán ezért munkálkodott elnöksége során a nemzetközi szervezetekben, most az ENSZ BT-ben. Idén tervezzük megszervezni a világvallások és hagyományos vallások vezetőinek hatodik kongresszusát, a Kaszpi-tenger melletti országok vezetőinek csúcstalálkozóját, folytatni fogjuk a szíriai válság rendezésének, az afganisztáni helyzet normalizálásának előmozdítását, támogatni fogjuk Közép-Ázsiában a biztonság és együttműködés megerősítését. Kiemelt figyelemmel kísérjük a nagy geogazdasági projekteket: az eurázsiai gazdasági unió és az Egy övezet, egy út kínai kezdeményezés működését.
– Kazahsztánban az elnök számos döntési jogkört átadott a parlamentnek. Képes-e az alapvetően központosított rendszerű ország átállni a horizontális, a felelősségi területeket szétosztó rendszerre?
– Kazahsztán megújult politikai rendszere az „erős elnök – tekintélyes parlament – beszámoltatható kormány” koncepcióra alapul. Egy évvel korábban Nurszultán Nazarbajev nagy ívű alkotmányos reformot kezdeményezett, amelynek értelmében jogkörének egy része a végrehajtó és a törvényalkotó hatalmi struktúrákhoz került át. Megjegyzendő, hogy a világpolitikában igen ritka jelenség az, ha egy hivatalban levő államelnök önként adja át jogköreit. A hatalmi struktúrák közötti jogkörök újraelosztása lehetővé teszi a szembenállást a globális és regionális kihívásokkal, mivel az újraelosztás a társadalom további demokratizálására, a parlament szerepének megerősítésére, a kormány önállóságának és felelősségének növelésére, valamint az ügyészségi és bírósági rendszer alapjainak, az alkotmányos ellenőrzés tökéletesítésére irányul.
– Kazahsztán képes részt vállalni az európai energetikai biztonság előmozdításában?
– Az utóbbi két évtizedben Kazahsztán és az EU között az energia terén szilárd és kölcsönösen előnyös kapcsolatok alakultak ki. Kazahsztán olaj- és gáziparába sokat fektettek be jelentős európai energetikai cégek. Csak a magyar Mol mintegy 200 millió dollárt fektetett be országunkban. A kazahsztáni nyersolaj exportjának nagyjából hetven százaléka EU-tagországokba irányul, ami az EU olajimportjának 6 százaléka. A kazahsztáni olajszállítás számos európai országban jelentős volument képvisel. A kibővített partnerségi megállapodás, amely 2015-ben Kazahsztán és az Európai Unió között jött létre, elismeri a kibővített, fenntartható és hatékony együttműködés szükségességét a kölcsönös érdekekre, átláthatóságra és kiszámíthatóságra alapuló energiaellátási biztonság elérése érdekében. Ezenfelül Kazahsztánnak jelentős uránkészletei vannak, és az uránnyersanyagok termelésében és exportjában világelső, hiszen az EU atomiparának Kazahsztán a legjelentősebb beszállítója. Emellett Kazahsztán és az EU az energetikai chartában is partnerek. Kazahsztán a versenyképes energiapiacok megteremtésére, a megújuló energia előállítására és hatékony felhasználására irányuló INOGATE műszaki segítségnyújtási program kedvezményezettje.
Hasonlóak a kihívások
Hidat kell építeni a V4 és Közép-Ázsia között, hogy kölcsönösen előnyös együttműködést folytathasson a két térség a politika, a gazdaság és a biztonság területén – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán külügyminiszteri találkozóján tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter hangsúlyozta, a két régió hasonló kihívásokkal néz szembe, elkötelezettek a vallási radikalizmus és a terrorizmus elleni küzdelemben, továbbá az illegális migráció visszaszorítását illetően is hasonló az álláspontjuk. Az embercsempészet és a szervezett bűnözés elleni fellépésről is hasonlóan vélekednek – fűzte hozzá. Kiemelte, az együttműködés szempontjából fontos, hogy a közép-ázsiai országokban jelentős nyersanyagtartalékok vannak, és vízipari beruházásokban is együtt dolgozhatnak. Szijjártó Péter kitért rá: első alkalommal rendeztek külügyminiszteri találkozót ilyen keretben, és az egyeztetést várhatóan újabb hasonló tanácskozás követi majd. A magyar V4-es elnökségi program egyik pontja a globális Visegrád, ami azt jelenti, hogy a V4 mint az EU-n belüli legszorosabb és leghatékonyabb szövetség világossá tegye: az uniónak szüksége van külső szövetségesekre és barátokra, hogy a világpolitikában és a világgazdaságban újra elfoglalja az őt megillető helyet – mutatott rá. Erlan Abdildajev kirgiz külügyminiszter kifejtette, a visegrádi és a közép-ázsiai államok közötti együttműködés új fejezete mindkét félnek előnyös, kedvező lehet. – Az elsődleges a gazdasági kooperáció, de nagy figyelmet szentelnek az oktatási együttműködésre is, ígéretet kaptak például arra, hogy bővítik a magyarországi tanulmányi ösztöndíjas helyek számát kirgiz diákoknak – mondta. (MTI)