II. Erzsébet királynő kérését elfogadva, a Nemzetközösség (Commonwealth) tegnap véget ért kétnapos londoni csúcstalálkozóján úgy döntöttek, hogy Károly walesi herceg lesz az egykori brit gyarmatok alkotta, 53 tagországot számláló államközi szervezet szimbolikus vezetője – írta a BBC brit hírportálja.
A 69 éves trónörökös pozíciója korántsem volt biztos, ugyanis a szervezet szabályzata szerint a királynő halála vagy lemondása esetén utódja nem lesz automatikusan a Nemzetközösség vezetője.
A brit sajtóban ezért napok óta folytak a találgatások, vajon a tagországok hajlandók-e folytatni az egykori brit gyarmatbirodalomban gyökerező hagyományt, vagyis hogy a szervezet modern kori fennállása óta mindig a brit királyi család feje vezette a Nemzetközösséget: 1952-ben bekövetkezett haláláig VI. György király, azóta pedig leánya, a jelenlegi uralkodó.
A 91 éves II. Erzsébet azonban a találkozót megnyitó csütörtöki beszédében már egyértelművé tette, hogy szeretné, ha az édesapja, VI. György által 1949-ben megkezdett munkát „egy nap” legidősebb fia, Károly trónörökös folytathatná a Nemzetközösség élén.
Theresa May brit miniszterelnök már előzetesen jelezte, kormánya támogatja, hogy a walesi herceg vezesse a Nemzetközösséget a jövőben, tegnap pedig Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel való megbeszélése után szintén támogatásuknak adtak hangot.
A jelenlegi 53 tagállam közül egyébként – az Egyesült Királyságon kívül – tizenötnek ma is II. Erzsébet királynő az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan apróknak is, mint Tuvalu, és olyan földrésznyi kiterjedésű országoknak, mint Kanada és Ausztrália. Utóbbi kettő bár Nagy-Britanniától független parlamenti demokrácia, a világ két legnagyobb alkotmányos monarchiája a brit korona formális fennhatósága alatt.
A Nemzetközösséget ezért messze a világ legnagyobb államközi szervezeteként tartják számon: a tagországokban összesen 2,4 milliárd ember – a világ összlakosságának csaknem a harmada – él. Elemzők úgy gondolják, hogy a brexit után a szigetország számára felértékelődhet a Nemzetközösség szerepe, amennyiben a brit miniszterelnök a találkozó alkalmát kihasználva sikeresen elmélyíti a tagokkal fennálló külkereskedelmi kapcsolatokat.
Svájcban fellélegeztek
Megváltoztatta Szváziföld nevét III. Mswati király: a dél-afrikai országot innentől történelmi nevén, eSwatiniként kell majd megemlíteni – írta tegnap a távirati iroda. Az abszolút monarchia feje a függetlenség ötvenedik évfordulójának, illetve ötvenedik születésnapjának alkalmából nevezte át országát. „Mától kezdve senki se hívjon minket Szváziföldnek!” – jelentette ki III. Mswati. A Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik közé ékelődő, a Brit Nemzetközösséghez tartozó királyság ezentúl újra történelmi nevét, az eSwatinit hordozza majd. Az uralkodó egyébként többször használta ezt az elnevezést a múltban a parlamenti ülések megnyitóján és más eseményekkor. Svájcban többen megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, mert az országok angol neveit (Switzerland – Svájc, Swaziland – Szváziföld) eddig sokan összetévesztették az online űrlapokon. Függetlensége elnyerését követően egyébként sok afrikai állam tért vissza ősi nevéhez. Ennek legfőbb oka a gyarmatosítás idején örökül hagyott stigma: az európaiak az elnevezésüket az alapján választották ki, hogy mi az adott terület fő kereskedelmi árucikke. Ez alapján kapta a mai Ghána, az egykori brit gyarmat az Aranypart nevet, ahogy Elefántcsontpart is. A helyiek szeretnének a gyarmatosítás stigmájától megszabadulni, ezért a kormány 1985-ben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy az országot a francia alak szerint Côte d’Ivoire-nak, azaz Elefántcsontpartnak nevezzék, méghozzá kötőjel nélkül, ezzel megsértve a több szótagú földrajzi nevekre vonatkozó francia nyelvi szabályt. Így az országnévben a „part” a tulajdonnévi alakhoz hozzáforrva új jelentésminőségben értelmezendő.