Legutóbb a pekingi repülőtéren ért atrocitás egy kínai származású kanadai állampolgárt, amint átszállt egy Szöulból Torontóba tartó járatra. A férjével és csecsemőjükkel utazó Ti-Anna Wangot az elmondása szerint csaknem két órán át vegzálták a kínai hatóságok „feleslegesen kegyetlen” módon, állítólag azt sem engedve meg, hogy tisztába tegyék a gyereket. Majd akaratuk ellenére feltették őket egy Szöulba visszatérő járatra. Wang – akinek apja börtönben lévő, súlyosan beteg ellenzéki – úgy véli, a Kínai Népköztársaság szándékosan állt rajta bosszút. A múlt héten az érvényes vízuma ellenére is megtagadták tőle, hogy belépjen az országba, és meglátogassa az apját. Ugyanakkor fivérét – aki viszont amerikai állampolgár – beengedték Kínába.
Egyre több incidens történik azóta, hogy az amerikai hatóságok kérésére tavaly decemberben Vancouverben letartóztatták Meng Van-csout (Meng Wanzhou), a Huawei kínai távközlési konszern globális pénzügyi igazgatóját, az óriásvállalat alapítójának lányát. Washington szerint az asszony egy hongkongi fedőcégen keresztül korábban Iránnal üzletelt, megsértve ezzel a Teherán elleni szankciókat – emlékeztettek hírügynökségek.
A letartóztatást követően nemzetbiztonsági okokra hivatkozva őrizetbe vettek Kínában két kanadait. Peking hivatalosan nem kapcsolta össze Meng ügyét a letartóztatásokkal, de korábban figyelmeztette Ottawát, hogy súlyos következményekkel kell számolnia, ha nem engedi szabadon a Huawei alapítójának lányát. Menget azóta tízmillió kanadai dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték Vancouverben.
Diplomáciai ütésváltáshoz is vezetett a két ország között a kanadai Robert Schellenberg ügye, aki korábban tizenöt év börtönt kapott Kínában, de ezt pár hete halálbüntetésre változtatták. A fiatalembert 222 kiló metamfetamin Kínából Ausztráliába csempészése miatt marasztalták el. Kínai bűntársa halálbüntetésének végrehajtását eközben – az övével ellentétben – két év próbaidőre felfüggesztették, noha az ítélet szerint ő több mint kétszer annyi kábítószert csempészett, mint Schellenberg.
A kanadai férfi fellebbez, de Kína a héten elutasította a Trudeau-kormánynak az ügyében beadott kegyelmi kérvényét, sőt éles hangú nyilatkozatban kifogásolta, hogy Ottawa megkérdőjelezi a kínai igazságszolgáltatás jogszerűségét. Az ottawai kínai nagykövet egoizmussal és fehér felsőbbrendűségi tudattal is megvádolta fogadóországát. Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter szerint nehéz pillanatokat élnek meg a két ország kapcsolatai, de megköszönte a NATO-szövetségeseknek, hogy támogatják az ügyben a kormányát. A The Globe & Mail vezető torontói lap véleménycikke szerint Kína nyilvánvalóan úgy véli, hogy Kanada gyenge láncszem a Nyugattal szemben folytatott globális akaratérvényesítésében.
JELENTŐS KISEBBSÉG
A kanadai–kínai kapcsolatok sokkal sokrétűbbek annál, mint az Európából nézve tűnik. A 35 milliós észak-amerikai állam lakosságának több mint öt százaléka, csaknem kétmillió ember kínai származású. A két országot elválasztó Csendes-óceán partján fekvő Vancouver, a harmadik legnagyobb kanadai város 600 ezer lakójának mintegy egyharmada kínai, közülük sokan a népköztársaságból, míg mások Tajvanról vándoroltak be. De különösen sok hongkongi is letelepedett Vancouverben az 1980-as évektől fogva; ők a brit fennhatóság kínaiaknak való 1997-es átadásától, a kommunista hatalomátvételtől tartva kerekedtek fel és kaptak letelepedési vízumot.