Ferenc pápa július 27. és 31. között látogat Lengyelországba, ahol a krakkói katolikus Ifjúsági Világtalálkozón vesz részt.
„Ne folytassunk éles politikai csatákat legalább a pápalátogatás végéig, és ne vigyük ki a vitákat külföldre” – mondta el rövid varsói sajtóértekezletén Kaczynski, a fennálló rendkívüli helyzettel, a Nyugaton fennálló sokféle fenyegetéssel, valamint Oroszország agresszív politikájával indokolva felhívását. Véleménye szerint a lengyelországi belpolitikai viták jelenleg „szükségtelenül éles módon” zajlanak.
A PiS elnöke kilátásba helyezte: a szejm elnökéhez, Marek Kuchcinskihez fordul azzal a kéréssel, hogy a húsvéti ünnepek után a belpolitikai kompromisszumkeresés ügyében kezdeményezze a parlamenti pártok vezetőinek találkozóját.
Kaczynski nyilatkozatát megelőzően, csütörtök délelőtt az ellenzéki Nowoczesna (Modern) párt elnöke, Ryszard Petru szólított fel pártok feletti kompromisszum keresésére. Ő konkrétan az alkotmánybíróság helyzetét nevezte megvitatandó témának.
A lengyel alkotmánybíróság ügyében több hete patthelyzet áll fenn, mivel a 15 tagú testületnek a belpolitikai és jogi viták következtében csak 12 aktív tagja van, a hiányos összetétel pedig akadályozza a testület szabályos működését. A helyzet megoldását nehezíti, hogy a taláros testület és az ellenzék nem ismeri el a PiS parlamenti többsége által elfogadott, az alkotmánybíróságról szóló törvénymódosításokat, a PiS-kormány viszont nem hajlandó hatályba léptetni az alkotmánybíróság erre vonatkozó döntését.
Petru csütörtökön a kompromisszumkeresés alapfeltételének éppen a szóban forgó alkotmánybírósági döntésnek a jogi közlönyben való kihirdetését nevezte. A Modern ebben az összefüggésben időhúzásnak minősítette Kaczynski felhívását.
Szkeptikusan viszonyult Kaczynski felhívásához a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform nevében felszólaló Tomasz Siemoniak volt nemzetvédelmi miniszter is. „A párbeszéd kudarcra van ítélve” – vélte, mivel a jelenlegi válsághelyzetet szerinte éppen Kaczynski okozta, s a kompromisszumra való felhívás erről a tényről próbálta elterelni a figyelmet.
Az ellenzéki pártok aggodalmakat fogalmaztak meg a PiS által csütörtökön ismertetett terrorellenes törvényjavaslatot illetően is. A tervek szerint a júliusban esedékes varsói NATO-csúcstalálkozó, valamint a krakkói katolikus Ifjúsági Világtalálkozó előtt hatályba lépő törvényt már az előző kormány idején kezdték el kidolgozni, az ellenzék azonban úgy látja: a bemutatott tervezet túl széles körű felhatalmazásokat ad a titkosszolgálatoknak, így a személyes szabadságjogokat korlátozza.