Mozdulatlan minden Svédországban. A nagy meleg jegelte a választási kampányt, de a hónap végére még nagy robbanással elindulhat – nyilatkozta lapunknak Palotai István Svédországban élő magyar újságíró a választás előtti helyzetről. A skandináv országban szeptember 9-én szavaz a lakosság, a nagy esélyes a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt lehet. Az euroszkeptikus erő népszerűsége olyannyira megnőtt a múlt évben, hogy jelenleg második helyen áll a hagyományosan a szociáldemokrata vezetést favorizáló jóléti országban.
A közvélemény-kutatások szerint a bevándorlásellenesek 22 százalékot kapnának ma a választáson, csupán két százalékponttal maradnak le a baloldali szociáldemokratáktól. Stefan Löfven miniszterelnök kormánya jelentősen vesztett a népszerűségéből, elsősorban bevándorláspárti politikája miatt. A Svéd Demokraták ezzel szemben igyekeztek arra fektetni a hangsúlyt, hogy bemutassák az integráció hiányának káros hatásait. A bevándorlásellenesek a jóléti rendszer által elfedett tabukra hívják fel a figyelmet, jelentősen vitatott kérdéseket hozva reflektorfénybe.
A tízmilliós országba 2015 óta csaknem 170 ezer bevándorló érkezett, de a migráció nem új keletű dolog a svédeknél. A legnépesebb nagyvárosok statisztikái szerint a diákok csaknem fele már migrációs hátterű, így az országban az integráció a legégetőbb fenntarthatósági kérdés lehet. A bevándorlásellenesek kampánya arra fókuszál, hogy évek óta sokkoló híreket hallani a megváltozó társadalmi helyzetről, 2017-ben 1,51 millió bejelentett bűneset történt az országban. A szexuális zaklatások száma – amely egyébként a svéd büntetőjogban rendkívül tág kategória – 11 ezerre emelkedett tavaly. Egy napokban megjelent rendőrségi összesítés pedig arról számolt be, hogy idén április és július között több mint 6100, kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak, ami 700 esettel több a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
– Érzékeltünk egy emelkedő trendet a drogokat illetően. Elképesztő mennyiségű kábítószert találtunk, civileknél és szállítmányokban is. Ijesztő ez a mennyiség – fogalmazott a stockholmi rendőrség munkatársa a The Local című lap svéd kiadása szerint.
Palotai István szerint a kormány és az ellenzék elbeszél egymás mellett.
– A kormányoldal a szokásos kampányügyeket próbálja hangsúlyozni, így az oktatás helyzetét vagy az egészségügyi várólisták kérdését – mondta. A jelenlegi vezetés, amely bevándorláspolitikájával „a világ lelkiismereteként” próbál operálni, a baloldaliak, zöldek szavazataira számíthat, de az önkormányzati dolgozók, közoktatásbeli dolgozók és a hivatalnokok is hagyományosan a szociáldemokratákra voksolnak. – Svédországban komoly pszichológiája van ennek – hangsúlyozta lapunknak Palotai István.
– A Marshall-segély idején svéd alapanyagokból építették fel Európát. A svédekhez beáramló hatalmas mennyiségű pénzből a szociáldemokrata vezetés építette fel a juttatások széles rendszerét – mondta. Palotai szerint ez egyfajta ragaszkodást hozott létre a svéd lakosságban, ami miatt „az urnák mellett sokan elbizonytalanodnak és mégis az eddigi vezetésre adják le a voksokat”.
Hozzátette, mára a jóléti rendszer megváltozott, hiszen az állami források nagy része a bevándorlás kezelésére megy el, és az egyre romló infrastruktúra fejlesztése például háttérbe szorul. Kiemelte, az adózó, munkából élő állampolgárok nagy valószínűséggel a bevándorlás ellen foglalnak állást. A harmadik erő egyébként a nyíltan bevándorláspárti Mérsékelt Párt lehet, amely három százalékponttal marad el a Svéd Demokraták mögött. Korábban a svéd pártok mindegyike elzárkózott attól, hogy koalícióra lépjen a bevándorlásellenesekkel, ám a szeptemberi voksolás még hozhat meglepetéseket.