Nagy-Britannia és Európa egyes részein nem Nigel Farage-t, hanem David Cameron exminiszterelnököt emlegetik Mr. Brexitként. Érthető okokból: az elmúlt két évszázad legfiatalabb brit kormányfőjeként Cameron 2013-ban ültette el végleg a brexit gondolatát, amikor a Bloomberg londoni székházában arról beszélt: amennyiben a 2015-ös választásokon győzelmet aratnak a konzervatívok, népszavazásra kellene bocsátani a brit EU-tagság kérdését.
Cameron öt évvel ezelőtt ugyanazzal a problémával küzdött, mint Theresa May 2018-ban: hogyan is lehetne az euroszkeptikus képviselők és szavazók maguk mellé állításával egy erős konzervatív tömörülést létrehozni. A miniszterelnök feltehetőleg nem is akarta a 2016-os népszavazást, bízott benne, hogy annak a gondolatát szép lassan felemésztik a belpolitikai történések – írta nemrég a The Independent hírportál.
A „véletlenül bekövetkező” brexit egyre hangsúlyosabb szerepet kap a brit sajtóban, és egyre több helyen merül fel a kérdés: hova tűnt David Cameron, aki Nagy-Britannia politikai instabilitását okozta?
Ha hinni lehet a találgatásoknak, az exkormányfő visszatérésére már nem kell sokat várni, jövő szeptemberben ugyanis megjelenik a 800 ezer font (300 millió forint) ellenében megírt életrajzi könyve, amely nemcsak a brexit politikai körülményeiről, de ma is vezető pozícióban lévő londoni politikusokról ránthatja le a leplet. A könyv időzítése sem a véletlen műve: Cameron bízik benne, hogy jövő őszre a szigetország már maga mögött hagyja az uniót, és ekkor veheti kezdetét a Theresa May székének megörökléséért folytatott kampány is, írta a The Times.
A lapnak arról is tudomása van, hogy Cameron kifejezetten Michael Gove jelenlegi környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi minisztert okolja a brexitreferendum „kudarcos” kimeneteléért: Gove a Cameron-kormány igazságügyi minisztereként a brexittábor egyik kampányarca volt, és a népszavazást követően az elsők között szállt harcba a miniszterelnöki pozícióért. Utóbbi annak fényében érdekes, hogy akkoriban Cameron fő árulójaként Boris Johnson londoni főpolgármestert kiáltották ki.
Úgy tűnik, ezt a sebet az idő begyógyította: sajtóforrások szerint Cameron és Johnson (akik a prominens Eton magániskolában ismerték meg egymást) az utóbbi időben több alkalommal is találkoztak. Nemrég épp a konzervatívok Chequersben tartott brexittalálkozója előtt, írta a Deutsche Welle, hozzátéve: a politikusok mélységesen egyetértenek abban, hogy Theresa May jelenlegi kilépési stratégiája a lehető legrosszabb London számára.
Bár arról egyelőre nincs információ, hogy Johnson és Cameron fontolgatnák a politikai szövetséget, a legtöbb cikk tényként állítja, hogy Cameron jelenleg „alulfoglalkoztatott”.
– Szóba került számára a NATO-főtitkári pozíció, de ezt nehezen lehetne lenyomni az európai országok torkán – fogalmazott a Deutsche Wellének nyilatkozó szakértő. Az exminiszterelnöknek ennek ellenére bőven van bevételi forrása: a már említett, jól fizető emlékiratok mellett az elmúlt években az Egyesült Államokban és Ázsiában is politikai tartalmú – szintén nagy összegekkel megjutalmazott – beszédeket tartott.
Cameron továbbá egy egymilliárd dollár értékű kínai–brit befektetési alapot is vezet, ami miatt idén januárban került a címlapokra: egy kínai üzleti vacsora egyik résztvevője ugyanis tizenkétezer fontot (több mint négymillió forintot) fizetett csak azért, hogy a bukott miniszterelnök mellett ülhessen.