Nemcsak metánt, kisebb mennyiségben különféle szerves molekulákat is találtak a kutatók a marsi robot által küldött adatok elemzése során – jelent meg a Science tudományos magazinban amerikai kutatók több közleménye. „Bár sem a metán, sem a szerves anyagok jelenléte nem jelenti azt, hogy élet volt (van?) a Marson, a felfedezés jelentős” – reagált a hírre Michael Mumma, a NASA Goddard Űrkutatóközpont bolygókutatója. Azért éppen ő, mert kollégáival 2004-ben földi teleszkópok segítségével ők észlelték, hogy jelentős mennyiségű metán került a bolygó légkörébe.
Izgalmas megállapítás volt, mert a metánt a Nap ultraibolya-sugárzása viszonylag hamar elpusztítja. Valaminek tehát létre kellett hoznia vagy valahonnan ki kellett szabadulnia ennek a gáznak. Mivel a földi metán 95 százalékát élőlények állítják elő, logikus volt a következtetés, hogy a vörös bolygón esetleg korábban létezett élet régóta raktározott „terméke” került elő egy mélyebb talajrétegből.
Éppen ezért jelentett hatalmas meglepetést, hogy a 2012 augusztusában a Marson landoló Curiosity marsjáró kezdetben nem talált ilyen gázt. „Nagyon sokan csalódtak akkor” – mondta Christopher Webster, a NASA munkatársa, a most megjelent egyik tanulmány társszerzője. 2014-ben azonban a Curiosity is metánt észlelt, bár jóval kevesebbet, mint amennyi a korábbi eredmények alapján várható volt.
Most két teljes marsi év (ez nagyjából négy földi évnek felel meg) megfigyelése alapján az derült ki, hogy a gáz éves átlagos koncentrációja jelentősen változik a Mars légkörében – a téli minimumnak háromszorosa a nyári maximum. Christopher Webster magyarázata szerint a mélyből szivárgó metán a téli hidegben megreked a felszínhez közeli sziklákban, ahonnan a nyári melegben kiszabadul.
Ám arra továbbra sincs válasz, hogy miként került a gáz a vörös bolygóra. „A metán létezése és viselkedése továbbra is rejtélyes” – mondja Webster. A szakemberek valószínűnek tartják, hogy geológiai folyamat termékéről van szó, de a biológiai eredet sem zárható ki.
A 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landoló robot nagyjából húsz kilométert tett meg az elmúlt évek alatt. Legfontosabb feladata annak kiderítése volt, hogy a Mars azon területén megfelelőek voltak-e a környezeti feltételek egyszerű életformák kialakulásához. Nem sokkal később bebizonyosodott, hogy 3,5 milliárd éve (több millió éven át) tó volt a területen.
A Science-ben most megjelent tanulmány arra utal, hogy az egykori tómeder alján az üledékes kőzetben talált szerves molekulák akár élő szervezetekből is származhatnak – de azt sem lehet kizárni, hogy nem ilyen úton keletkeztek. Egyébként kevesen gondolták, hogy a marsjáró robot segítségével szerves anyagot találnak, hiszen alig öt centiméter mélyre tud lefúrni. (2016 decemberében elromlott a Curiosity fúrója, de a mérnökök új módszert fundáltak ki, amelynek a segítségével idén májusban ismét beindult a kőzetet tesztelő eszköz.)
A szerves molekulák eredetére a Curiosity adataiból nem lehet biztosan következtetni, ezért elengedhetetlen, hogy mélyebb rétegekben keressenek további hasonló vegyületeket. A mélyebb mintavételnek adott az esélye, hiszen 2020-ban újabb amerikai robot landol a bolygó felszínen, amely több méter mélyről emelhet ki mintát.
A Mars 2020-nak nevezett misszió egyik legfontosabb feladata a mintagyűjtés: légmentesen lezárható csövekbe kőzeteket, talajt és „levegőt” kapszuláznak. A minták a Földre visszatérő űrszondára kerülnek. Optimista vélemény szerint a néhány kilónyi marsi kőzetminta 2030-nál korábban nem kerülhet vissza a Földre.