Az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió 1987-ben írta alá a hidegháború lezárásához vezető egyik legfontosabb mérföldkőként emlegetett INF-szerződést, amely megtiltotta a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500–5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek gyártását, birtoklását és tesztelését. Washington azonban a múlt év végén teljesen új helyzetet teremtett, amikor bejelentette: hat hónapon belül kivonul a szerződés mögül, mivel Oroszország bizonyíthatóan nem tartja be annak szabályait, így az Egyesült Államok az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz.
Az Aszahi Simbun japán napilap tegnap szakértőkre hivatkozva amellett érvelt, a szerződés megszűnése arra ösztönözheti Washingtont, hogy a térségben lévő támaszpontjain – például Japánban és a Fülöp-szigeteken – 3–7 év alatt új fejlesztésű közepes hatótávolságú rakétákat telepítsen. Eddig ugyanis az INF-paktum volt az, ami ebben korlátozta az Egyesült Államokat, az akadály elhárulásával azonban megnyílik a lehetőség, hogy növelje a csendes-óceáni Guam szigetén lévő fegyverzet mennyiségét, majd pedig újabb rakétákat állítson hadrendbe. Ennek pedig a lap szerint egyértelmű következménye, hogy Japán az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus homlokterébe kerül és a feltételezett ellenség csapásának célpontjává válik, idézi az elemzést az MTI.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint Kínának van a világon a negyedik legjelentősebb nukleáris arzenálja. A pekingi külügyminisztérium egyébként a hét végén felszólította Washingtont és Moszkvát, hogy tartsák életben a megállapodást, és a tárca azt is nyomatékosította, hogy a részéről kizárt egy INF helyébe lépő multilaterális megállapodás.