Balek, gyenge, szégyenletes: felsorolásszerűen még a republikánus oldali reakció is így fest Donald Trump amerikai elnök hétfői, helsinki teljesítménye után. A Vlagyimir Putyin orosz államfővel közös sajtótájékoztató után az amerikai tévéműsorokban több kommentátor is levegő után kapkodott, hogy szavakat találjon arra: az Egyesült Államok elnöke egy stratégiai ellenfél oldalára állt, és nem fogta egyértelműen a saját titkosszolgálata pártját.
Sőt egy ponton – amikor Hillary Clinton e-mail-ügyéről volt szó – Trump még magasztalta is az orosz jogérvényesítést. A reakciókban a legmesszebbre talán John Brennan ment, aki az előző elnök, Barack Obama idején a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója volt 2013 és 2017 között. Brennan a hazaárulás kifejezést is használta a Helsinkiben elhangzottakra; igaz, ő nem először élt ezzel a megfogalmazással, amelyet egyébként az amerikai alkotmány is nevesít.
A szöveg szerint felelősségre vonható ennek alapján az, aki „segítséget és vigasztalást nyújt” az ellenségnek. A Business Insider amerikai hírportálnak nyilatkozó két szakértő egyike, Andrew Wright jogászprofesszor, aki Obama idején a Fehér Ház helyettes jogi tanácsadója volt, úgy vélte, az érvelés nem áll meg, mivel Washington és Moszkva nem áll háborúban egymással. Másikuk, Jens David Ohlin alkotmányjogász-professzor szerint viszont az ellenségeskedések, így az orosz kibertámadások nyomán lehet amellett érvelni, hogy mégiscsak hadban állnak.
Előbbi szakértő úgy véli, hogy az elnökkel szembeni közjogi felelősségre vonás (impeachment) esélye csak akkor nő, ha kiderül, hogy az oroszok zsarolják valamivel Trumpot, míg Ohlin szerint az elnök helsinki megnyilvánulása önmagában is fokozza egy ilyen eljárás valószínűségét. Noha a történtek ráerősítettek a spekulációkra az USA-ban, hogy Moszkva feltehetően a markában tartja Trumpot, az amerikai kongresszust jelenleg nem az impeachment foglalkoztatja, hanem a novemberi választások, amikor a teljes képviselőházat, illetve a szenátus egyharmadát választják újra.
Stephen Cohen, a New York-i Egyetem professzora másképpen látja az ügyet.
– A média legnagyobb részének, a demokratáknak és a Trump-elleneseknek a reakciója a csőcselék erőszakja volt. Még életemben nem láttam ilyet – mondta.
– Felállítottak egy önkényes bíróságot, és bűnösnek mondták ki. Itt van a CIA volt vezetője, aki hazaárulónak nevezi az USA elnökét, holott őt magát kellene eskü alatt meghallgatni arról, milyen szerepet játszott az Oroszország-gate kitalálásában. Hova jutottunk ebben az országban? – tette fel a kérdést a szakértő.
VÁDEMELÉS AZ OROSZOK ELLEN
A Trump–Putyin-csúcs visszhangjai nem választhatók el attól, hogy a két ország kapcsolatai mélyponton vannak, az amerikai média folyamatosan a 2016-os elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozástól hangos, és fejlemények is vannak ezzel kapcsolatban. Múlt pénteken egy amerikai esküdtszék az orosz hírszerzés 12 tisztje ellen emelt vádat – távollétükben – a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálat keretében. Hétfőn egy, az Egyesült Államokban élő orosz nőt vádoltak meg kémkedéssel, és tartják vizsgálati fogságban. Trump még Helsinkiben azt mondta a Fox televíziónak: a Mueller vezette vizsgálat éket vert az USA és Oroszország közé.