A német szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy Európának a jelenlegi helyzetben össze kell tartania. „Sosem képzeltem volna, hogy egyszer egy amerikai elnök Oroszország és Kína mellett Európát is országa ellenfelei között nevezi meg” – hangsúlyozta a német külügyminiszter a Madsack-médiacsoport központi szerkesztőségének adott interjúban.
„Tudatosan meg fogjuk védeni az érdekeinket. Európában össze kell zárnunk, és nem szabad, hogy a szóbeli támadások megosszanak bennünket. A német nemzeti érdeknek neve is van, úgy hívják: Európa. Ha Európa nem tud közösen fellépni, el fognak bánni vele” – emelte ki.
Egy másik nyilatkozatában a Funke német médiacsoportnak arról beszélt, Európa nem számíthat többé az Egyesült Államokra. „Ha fenn akarjuk tartani a kapcsolatot, akkor újra igazodnunk kell hozzá. Az első lépés, hogy elkötelezzük magunkat egy szorosabb Európa mellett” – tette hozzá.
Maas szerint a kelet-európai uniós tagállamok félelmeit komolyan kell venni, de semmi esetre sem szabad a jobboldali populisták malmára hajtani a vizet.
„Nem szaladgálhatunk Európában magasba emelt mutatóujjal. Új Ostpolitikra van szükség Európában. Igen, vannak olyan országok, melyek kormányai nekünk nem tetsző döntéseket hoznak. A jogállami hiányosságokat világosan meg kell nevezni, de senkit sem szabad kirekeszteni. Kelet-európaiakra, olaszokra, osztrákokra, mindannyiukra szükségünk van. Az a feladatunk, hogy egyben tartsuk Európát” – fogalmazott.
Maas megjegyezte, hogy Donald Trump európai útja megmutatta, a viselkedése milyen óriási kihívást jelent a diplomácia számára. Maas szerint Európa és az USA kapcsolatának változása azt jelenti, hogy Európának most korábban természetes dolgokért is meg kell küzdenie.
A miniszter az Európai Unió reformjáról is beszélt, és úgy vélte, Németország elfogadja Emmanuel Macron francia elnök kinyújtott kezét, és támogatja a reformot. Macron példája egyébként Maas szerint azt bizonyítja, hogy igenis lehet Európa jelszavával választást nyerni.
Szerinte azonban nem elegendő a bankszektor és a költségvetés terén reformokat végrehajtani, hanem egységes európai külpolitikára is szükség van. A külügyminiszter emellett az EU külügyi tanácsában az egyhangú döntéskényszer, avagy a vétójog megszüntetését javasolta, mely szerinte gyakran „a legkisebb közös nevezőhöz” vezet, és megosztottságot eredményez. Szerinte le kell fektetni, hogy mely kérdésekben elegendő a többségi szavazás egyhangú döntés helyett.
„Ez nem a szuverenitás megsértése. Ellenkezőleg, egyedül egyik európai ország sincs abban a helyzetben, hogy külpolitikai konfliktusokban érvényesíteni tudja nemzeti szempontjait” – érvelt a politikus.