Hogy Mike Pompeo körútjának egyik állomása a magyar főváros lesz-e, még bizonytalan, a magyar külügyi tárca sajtóosztálya mindössze annyit közölt: „Az út egyes részleteivel kapcsolatos egyeztetések még zajlanak.” Mike Pompeo magyarországi látogatását az indokolná a The Wall Street Journalnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint, hogy az amerikai–magyar nézeteltérések fokozott diplomáciai aktivitást váltottak ki.
Az újság úgy tudja, Orbán Viktor miniszterelnök kategorikusan elutasította Washington nyomásgyakorlását. Az MTI által idézett napilap értesülése szerint a kormányfő a budapesti amerikai nagykövettel, David B. Cornsteinnel decemberben tartott találkozóján közölte: azt szeretné, ha Magyarország semleges tudna maradni, mint Ausztria, amikor Washington keményebb irányvonalat szorgalmaz Oroszországgal és Kínával szemben.
Az újságnak nyilatkozó magas rangú magyar tisztségviselő azt mondta, a miniszterelnök hevesen ellenáll annak, hogy amerikai nyomásra Budapest járuljon hozzá Moszkva és Peking európai befolyásának féken tartásához. „Orbán Viktor számára a lényeg, hogy üzleteket akarunk kötni Oroszországgal. És fellázadunk, ha ki akarnak oktatni bennünket arról, hogyan kell viselkednünk Kínával szemben, mintha mi Kína ügynökei volnánk” – mondta egy meg nem nevezett magyar tisztségviselő.
A nézeteltérések és a kelet-európai NATO-tagállamokra helyezett nyomás ellenére Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatai sokat javultak azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök két évvel ezelőtt hivatalba lépett. Ezt jelzi többek között az, hogy tavaly májusban hivatalában fogadta Mike Pompeo Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. Azelőtt 2012 októberében került sor utoljára ilyen jellegű találkozóra, amikor Hillary Clinton Martonyi Jánost fogadta.
– A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok változatlanul jók, a katonai-biztonsági együttműködésben sincsenek ellentétek, a politikai-diplomáciai viszony Donald Trump elnöksége óta pedig javult, hiszen hasonló elveket vallanak a nemzetépítéssel kapcsolatban – mondta lapunknak Magyarics Tamás, az ELTE egyetemi tanára. Emlékeztetett, hogy az utóbbi években elmaradt az Obama-kormányzat idején megszokott, Magyarország felé irányuló bírálatözön, s megnyugtatólag hatott az Egyesült Államok új budapesti nagykövetének jelenléte is.
„Ha vannak is nézetkülönbségeink, azt nem a médiában kell szétkürtölni, hanem a két kormány képviselője leül, megbeszéli, mi a probléma, és megoldásra próbál jutni” – mondta a Magyar Időknek tavaly júniusban adott interjújában David B. Cornstein, aki érthetetlennek nevezte, hogy az elmúlt tíz évben alig volt párbeszéd az Egyesült Államok és Magyarország között.
Magyarics Tamás szerint nagy segítséget nyújtott a kapcsolatok fejlesztésében Wes Mitchell, a térségünkért is felelős amerikai helyettes külügyi államtitkár, aki épp a napokban mondott le. Elődjéhez, a hazánkat rendszeresen bíráló Victoria Nulandhoz képest felismerte Kelet-Közép-Európa stratégiai jelentőségét az Oroszországgal szemben folytatott politika kapcsán. A szakértő szerint kisebb törést jelent viszonyunkban a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő ukrán törvények miatti magyar vétó, amelyet hazánk a NATO és Ukrajna együttműködésében alkalmaz: Washington sajnálatosnak tartja, hogy egy ilyen ügy képes blokkolni Ukrajna közeledését a Nyugathoz.
– Donald Trump a látszat ellenére egyébként keményebben lép fel Oroszországgal szemben, mint Barack Obama – közölte Magyarics Tamás, emlékeztetve az Ukrajnának küldött amerikai fegyverekre és az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének megakadályozására tett amerikai kísérletekre.