Dühös tüntetők lepték el szerda este a közép-afrikai ország fővárosának főbb tereit, miután nyilvánosságra hozták a múlt heti elnökválasztás eredményét, amelynek értelmében Ali Bongo, a 2009 óta hatalmon levő elnök kis arányú győzelemmel ugyan, de továbbra is hivatalában maradhat. A voksolás kimenetelével elégedetlen tömeg kövekkel dobálta a megfékezésére kivezényelt rendfenntartó erőket, akiknek vissza kellett vonulniuk az agresszív támadás miatt, így a demonstrálók szinte ellenállás nélkül törhettek be a törvényhozás épületébe, ahol gyújtogatni kezdtek. A libreville-i kórházak több olyan beteget is elláttak, akik lőtt sebeket szereztek az utcai harcok során.
Az ellenzéki tüntetők akcióit nem hagyta annyiban a gaboni vezetés, a kialakult helyzetre való tekintettel a hadsereg bevetése mellett döntöttek. A fővárosban állomásozó köztársasági gárdazászlóalj egységei tegnap hajnalban rajtaütöttek a vesztes jelölt, Jean Ping pártjának székházán. Az akció kezdetén helikopterekről lőtték az épületet, amelyet rövid időre körbe is zártak, majd könnygázgránátok kilövését követően behatoltak a kommandósok – nyilatkozta a sajtó képviselőinek Ping, aki a két halottat és több súlyos sebesültet követelő támadás idején nem tartózkodott az épületben.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a következő napokban tovább éleződhet a konfliktus a politikai elit és az ellenzék között. Sokan újraszámolást követelnek, mivel a választások hivatalos végeredménye szerint a jelenlegi elnök mindössze 1,5 százalékkal, kevesebb mint hatezer szavazattal nyert Ping előtt. Gyanúra ad okot, hogy az egyik választókerületben az országos átlagot messze meghaladó, csaknem 100 százalékos részvételt regisztráltak úgy, hogy a körzetből beérkező voksok majdnem teljes egészében Bongónak kedveztek. A választás tisztaságát az EU által delegált megfigyelők ellenőrizték, akik arra kérték a gaboni hatóságokat, hogy hozzák nyilvánosságra a szavazókörönkénti részletes statisztikákat.
Ali Bongo hét évvel ezelőtt örökölte meg apjától az államfői bársonyszéket. Omar Bongo a 60-as évek közepétől több mint négy évtizeden keresztül vezette az Atlanti-óceán partján fekvő egykori francia gyarmatot. A mostani rendbontás hátterében elsősorban a fél évszázados családi egyeduralommal szembeni elégedetlenség áll. Azonban a vesztes ellenzéki jelölt, Jean Ping is szoros kapcsolatban áll a vezetéssel, hiszen korábban karrierdiplomataként és külügyminiszterként is szolgált.