Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jogi szakértői tanulmányozzák a rendelkezést, amely korlátozná az Egyesült Államokba belépők lehetőségeit a menedékkérelemre – közölte pénteken a világszervezet.
Az amerikai kormány előző nap jelentette be: csak azoktól fogad majd ilyen kérelmeket, akik a hivatalos átkelőkön, nem pedig a zöldhatáron keresztül lépnek be az országba. A többiekre gyorsított kiutasítási eljárás várna. Ezt a menekültügyi rendszer túlterheltségével indokolták, de előre borítékolhatóan jogvitákra lehet számítani, miután a jogvédők szerint törvénytelen a Trump-kormány legújabb bevándorlásellenes lépése.
– Az amerikai jog kifejezetten lehetőséget ad menedékjog benyújtására akár a határátkelőkön, akár másutt – közölte Omar Jadwat, az Amerikai Polgárjogi Unió bevándorlási illetékese. Amerikai bevándorlási adatok szerint egy áprilisban érkezett migránskaravánból 122 fő jutott át illegálisan a mexikói határon, majd kért amerikai menedékjogot.
Nem a mostani lenne az egyetlen alkalom, hogy bevándorláspárti csoportok eredményesen támadnák a bíróságokon Donald Trump elnök szigorú migrációs lépéseit. Korábban az elnök elsősorban a muszlim lakosságú országokra érvényes beutazási tilalmi rendeletének végrehajtását sikerült leállíttatniuk.
Pénteken pedig arról rendelkezett egy kaliforniai fellebbviteli fórum, hogy Trumpnak érvényben kell hagynia azt az elődje, Barack Obama elnöksége alatt kialakított programot, amely több százezer fiatalkorút véd a kiutasítástól az Egyesült Államokban. Ezeket a fiatalokat – akiket törvénytelen bevándorló szüleik még gyerekként vittek magukkal új hazájukba – álmodóknak nevezik Amerikában. Xavier Becerra kaliforniai államügyész és demokrata párti politikus – aki maga is mexikói bevándorlók fia – óriási győzelemként értékelte a bírósági döntést az álmodók szempontjából.
A menedékjog korlátozásának apropója, hogy ha lassan is, de közelednek az Egyesült Államok felé azok a Közép-Amerikában szervezett, jelenleg pedig mexikói területen haladó, több ezer fős migránskaravánok, amelyek a keddi amerikai választásokhoz is kampánytémát szolgáltattak.
A USA Today pénteki beszámolója szerint a legelőrébb tartó migránscsoportok mintegy 1600 kilométert tettek már meg azóta, hogy október 12-én elindultak Hondurasból. Még mindig legalább ezer kilométerre vannak a legközelebbi texasi átkelőtől, de sokan állítólag háromezer kilométert is készek menetelni – vagy alkalmanként teherautók platóján és buszokon utazni –, mert San Diego mellett, az Egyesült Államok délnyugati csücskénél átkelve több lehetőséget remélnek. Mások mindenre elszántak.
– Nem érdekel, mit mond Donald Trump. A főbejáraton megyek majd át, de ha nem engedik, úgy verekszem át magam, ahogy csak tudom – mondta egy hondurasi fiatal az amerikai lapnak. A közép-amerikai országokban – Honduras mellett Salvadorban vagy Guatemalában – tapasztalható nyomor és bűnözés a felhajtóereje a kivándorlásnak az amerikai beszámolók szerint, de Mike Pence alelnök Hondurasból azt az információt kapta, baloldali csoportok szervezik a karavánokat a közösségi médiában. Ezt a karavánban is elismerik.
– Ha egyedül lennénk, félnék. De emberjogi szervezetek is velünk vannak a karavánban, és médiatudósítások is készülnek – mondta egy hondurasi migráns a USA Todaynek. Trump még októberben közölte: a migránsoknak Mexikóban kellene menedékjogot kérniük, de jogászok szerint ezt nem lehet érvényesíteni, mert nincs olyan egyezmény a két állam között, amellyel biztonságos harmadik országnak nyilvánították volna egymást. Mégpedig azért nincs, mert a mexikóiak ebbe nem egyeztek bele.