A múlt mellett a közös jövő is összeköti a magyar és a lengyel népet. Nemcsak a kipróbált, ezeréves barátság köti össze őket, hanem a közös elgondolás is a jövőről – mondta tegnap Varsóban az MTI szerint Orbán Viktor miniszterelnök, miután lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel tárgyalt. Orbán Viktor köszönetet mondott a lengyel miniszterelnöknek, amiért a legutóbbi, éles és nehéz választási küzdelem utolsó napjaiban ellátogatott Magyarországra és „bátorított minket”.
A magyar kormányfő a bevándorlásról azt mondta, ez a legnagyobb politikai ügy ma Európában, egyben a nemzeti szuverenitás legfontosabb elvi kérdése, hogy ki döntheti el, kik tartózkodhatnak egy ország területén. Mint hangsúlyozta, hazánk a határvédelemre akar összpontosítani, nem a migránsok szétosztására.
– Nekünk is van szívünk, keresztény nemzet vagyunk, tudjuk, mit jelent a segítség, és azt az elvet valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni, mert úgy nem lehet segíteni, hogy közben tönkretesszük a saját hazánkat – közölte. Orbán Viktor szerint Magyarország azzal járul hozzá a migrációs kérdéshez, hogy megvédi Európát a Balkán irányából. Mateusz Morawiecki szerint is a tagállami szuverenitás alapjait sértik a menekültátirányítási kvóták. – Itt a Visztulánál mi döntjük el, ki jön vagy ki nem jön Lengyelországba – hangsúlyozta.
Az uniós költségvetési kérdésekkel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, a gazdák érdekeit meg akarják védeni, ezért nem helyes, ha a mezőgazdasági költségvetés csökken. – Az Európai Unió új költségvetési céljait – a védelmi politikát, az innovációk támogatását, a migráció kezelését – nem valósíthatják meg a kohéziós és az agrárpolitika rovására – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki.
Az Európai Bizottságnak a következő hétéves időszakra szóló költségvetési tervezete jelentős forrásokat vonna el a munkahelyteremtést, a versenyképesség növelését és a gazdasági növekedést szolgáló kohéziós politikától, illetve az agrárpolitikától, továbbá a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket. – Valójában az EU régi tagállamai összességében keresnek rajtunk, nem pénzt ajándékoznak nekünk, ugyanis a Magyarországnak juttatott pénzek tekintélyes része visszamegy az országukba – magyarázta tegnap Orbán Viktor.
A mezőgazdasági források ügyében partnerünknek tekinthetjük például Franciaországot, Spanyolországot vagy Görögországot. A kohéziós források szempontjából pedig Németországot, hiszen a német nagyvállalatoknak is érdekük, hogy tőlük vásároljanak a magyar fogyasztók.
Magyarország tehát ebben a kérdésben nincs elszigetelve – mondta lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán politológus. – Azt mindenki elfogadja az EU-ban, hogy Nagy-Britannia kiválásával kevesebb pénz jut az uniós költségvetésbe, de azt sokan nem fogadják el, hogy a források elosztását extra feltételekhez, például a jogállamiság és a bevándorlás kérdésköréhez kötik. Ezek nehezen meghatározható és ellenőrizhető feltételek, amelyeket zsarolásnak lehet felfogni – hangsúlyozta a szakértő.
Kiszelly Zoltán szerint sikertörténetnek lehet nevezni a visegrádi négyek együttműködését, amely a megosztási kísérletek ellenére is tartja magát. – A V4-ek rájöttek arra, hogy a Benelux, a skandináv és a balti államok együttműködésének mintájára kell szerveződni, hiszen többen nagyobb egységet képeznek. Az, hogy a V4-ek közös találkozókat szerveznek Emmanuel Macronnal, Angela Merkellel vagy más országcsoportokkal, azt mutatja, nem vagyunk elszigetelve – tette hozzá.
Nem szűnik meg az eljárás
Történt némi előrelépés az Európai Bizottság és Lengyelország között folyó jogállamisági vitában, de ez még nem elegendő ahhoz, hogy a kérdést megoldottnak lehessen tekinteni – jelentette ki tegnap Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke (képünkön). Kiemelte: az uniós miniszterek következő, június 26-i üléséig el kellene dönteni, hogy melyik irányba menjen tovább a folyamat.
Kérdésre válaszolva Timmermans leszögezte, a jelenlegi helyzetben nincs esély rá, hogy visszavonják az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárást. Brüsszel a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt tavaly indította meg a hetes cikke szerinti, eddig példátlan eljárást Varsóval szemben, viszont hangsúlyozták, ha a következő időszakban javulást tapasztalnak, készek visszavonni a javaslatot.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely végső esetben akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. A lengyel parlament áprilisban megszavazta az Európai Bizottság által vitatott bírósági törvények egyes módosításait, a kormánypárt szerint ezzel eleget téve a brüsszeli ajánlások egy részének. A lengyel sajtóban ezért olyan találgatások láttak napvilágot, melyek szerint Brüsszel megszünteti a Varsó elleni eljárást.
A PAP hírügynökség idézte Karol Karski lengyel európai parlamenti képviselőt, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) politikusát, aki az eljárást „gyakorlatilag lezárt ügynek” nevezte. Lapunkat is arról tájékoztatták európai bizottsági források, hogy valóban véget érhet az eljárás, mivel a varsói kormány hajlik a kompromisszumra. A brüsszeli nyomásgyakorlás mindenesetre nem szegte kedvét a lengyel kormány támogatóinak: egy friss felmérés szerint a 2015-ben hatalomra került PiS-t a szavazók 43 százaléka támogatja. (K. Z.)