Hét évvel az arab tavaszt elindító tunéziai forradalom után az ellenzéki pártok kezdeményezésére tüntetéssorozat kezdődött hétfő este az észak-afrikai arab ország több városában a január 1-jén bevezetett gazdasági megszorító intézkedések miatt.
Kedd este 49 rendőr sebesült meg, és 206 embert vettek őrizetbe. A főváros egyik peremkerületében a tüntetők kifosztottak egy áruházat. Kedd este már a hadsereget is bevetették a rendőrség mellett. Az egyik legjelentősebb demonstráció a Tunisztól 30 kilométerre nyugatra lévő Teburba városban volt, ahol délután eltemették az előző esti ottani összecsapások halálos áldozatát, egy 45 éves férfit. Voltak tüntetések Gafszában, Kaszerínében és Szídi-Buzidban is.
A gazdasági megszorító intézkedéseket – áremeléseket, költségvetésikiadás-csökkentést és adóemelést – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tavaly kötött, négy évre szóló, 2,8 milliárd dollár (722 milliárd forint) értékű hitelmegállapodás keretében vezette be a kormány az év elejétől.
Noha azon országok közül, amelyeken 2011-től végsöpört az arab tavasz, egyedül Tunéziára tekintenek úgy, mint ahol elindult a demokratizálódás, az országnak azóta kilenc kormánya volt, és egyik sem tudta kezelni az egyre súlyosabb gazdasági problémákat – állapította meg a Reuters hírügynökség. Juszef Sahed miniszterelnök előzetesen azt ígérte: 2018 lesz az utolsó olyan év, amikor még gazdasági nehézségekkel kell szembesülniük az embereknek.
Fájó döntéseknek nevezte a kormány gazdasági megszorító intézkedéseit Anis Morai. A tunéziai közszolgálati rádió elemzője rámutatott: a lakosság számára súlyos érvágást jelentenek az intézkedések, a több területen tapasztalható adóemelések, ám meglátása szerint a tiltakozások elsősorban nem politikai és gazdasági természetűek. „A lakosság körében nem túl népszerűek a lépések, de nem mennének emiatt az utcára.
Viszont egyes csoportok képesek kihasználni az elégedetlenséget” – mondta az újságíró a Magyar Időknek. A számok azt mutatják: a tunéziai gazdaság nincs jó helyzetben, hatalmas a kereskedelmi deficit, 15,3 százalékos a munkanélküliség, és az országnak nagy hitelekre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni.
Anis Morai meglehetősen ingatagnak nevezte a tunéziai kormányt, mivel a hosszú évtizedek diktatúráját követően a politikai erők nem tudnak kellő hatékonysággal irányítani. „Ha viszont valaki arról suttog, hogy Ben Ali idején jobb volt, és a kormány az oka a gazdasági bajoknak, a suttogó propaganda hatását esetleg ki tudja használni” – vélte az elemző.
Hozzátette: jelenleg nem látható, hogy ki tudná kihasználni a pártok népszerűtlenségét, a kormány a Nemzeti Front nevű szélsőbaloldali csoportot vádolja a tiltakozások felszításával, ám Morai szerint jelenleg egyetlen párt sem elég erős ahhoz, hogy maga mögött tudja a lakosságot. „Májusban önkormányzati választásokat tartanak Tunéziában, és a legutóbbi felmérések szerint a lakosság mindössze három százaléka jelezte, hogy mindenképp elmegy szavazni” – idézte a beszédes számot az újságíró.
Lángoló zsinagóga
Dzserba szigetén két gyújtópalackot dobtak tegnapra virradóra egy zsinagógába. Az épületben tűz keletkezett, de a lángokat gyorsan eloltották – közölték meg nem nevezett helyi források hírügynökségekkel. A támadás idején senki nem tartózkodott az épületnek abban a helyiségében, ahol a tüzet okozták. Dzserbán nem volt tüntetés, de helybeliek azt mondták: a támadók azt a körülményt használhatták ki, hogy a biztonsági erőket átcsoportosították a demonstrációk helyszíneire. Dzserbán él a legjelentősebb tunéziai zsidó közösség. A 2500 éves La Ghriba-zsinagóga ellen 2002-ben öngyilkos merényletet követtek el, 21 ember halálát okozták, köztük 14 németét. (MTI)