Tartós kenyér és tej, konzervek, energiaszeletek, fagyasztott zöldségek, instant ételek tárolását, illetve meleg ruházat, hálózsákok, gyertyák, elemes rádió beszerzését javasolja többek között az a kormányzati brosúra, amelyet hamarosan minden svéd háztartásba eljuttatnak. A füzet tulajdonképpen háborús időszakra készíti fel a tízmilliós skandináv ország lakosságát – ilyen tájékoztatót legutóbb az 1980-as években, a hidegháború idején terjesztettek.
„Egy szobában tartózkodjanak, pokrócokkal takarják el az ablakokat, terítsenek szőnyegeket a padlóra, és bújjanak az asztal alá, hogy melegen tartsák magukat” – figyelmeztet a prospektus arra az eshetőségre, ha a képzelt fegyveres konfliktus vagy kibertámadás során áramszünet keletkezik. A lakosok továbbá arról is tájékozódhatnak, hogy miként lehet tiszta vízhez jutni, menedéket találni, a szándékos félretájékoztatást észrevenni.
A brosúra felhívja a figyelmet arra, hogy válsághelyzetben a hatóságoknak elsősorban a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek kell segítséget nyújtaniuk, ezért fontos, hogy mindenki más képes legyen ellátni magát. – Svédország biztonságosabb, mint számos más ország, de léteznek fenyegetések – közölte Dan Eliasson, a védelmi minisztérium alá tartozó azon intézmény vezetője, amely a prospektus kiadásáért és terjesztéséért felelős.
A Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása, a felfokozott orosz katonai és kibertevékenység, illetve az Európa-szerte elkövetett terrortámadások több országot is arra sarkalltak, hogy súlyos krízisekre készítsék fel állampolgáraikat. Svédország is jelentősen növelte védelmi kiadásait, visszaállította a részleges sorkötelezettséget, ismét csapatokat állomásoztat a Kalinyingrád orosz exklávéhoz legközelebb eső Gotland szigetén, illetve a korábbi külpolitikai semlegességét feladva – legutóbb 1814-ben állt hadban – úgy tűnik, hamarosan csatlakozik a NATO-hoz.
Stockholm már az utóbbi években is elmélyítette együttműködését az észak-atlanti katonai szövetséggel, a négy pártból álló, jelenleg ellenzékben lévő jobbközép választási szövetség azonban ma már ennél többet akar, és egyértelműen támogatja a teljes tagságot, ahogyan – egy januárban készített felmérés szerint – a lakosok többsége, 43 százaléka is. Mindez fordulatot jelent a közgondolkodásban, hiszen egy évvel korábban még az elutasítók aránya volt magasabb. „A közelgő választást akár a Svédország NATO-tagságáról szóló népszavazásként is felfoghatjuk” – mondta a Politico hírportálnak Allan Widman, az ellenzéki Liberális Párt egyik politikusa.
A biztonság kérdésének fontosságára a kisebbségi baloldali koalíciós kormány vezetője, Stefan Löfven miniszterelnök is ráérzett, ám nem a NATO, hanem a választópolgárok számára másik fajsúlyos ügyben, a bevándorlás kérdésében. Svédország közel 350 ezer menedékkérőt fogadott be az elmúlt négy évben, s ennek súlyát, a multikulturalizmus kudarcát látva, a társadalom is megérzi. A kormány nemrég jelentette be, hogy a bevándorlás korlátozására tett ideiglenes intézkedések végleg érvényben maradnak, továbbá a jövőben a magas képzettségű külföldi munkavállalókat részesítik előnyben, illetve a nyelvórákon való részvételhez kötik a szociális juttatások megadását.
A legfrissebb felmérések alapján a balközép vagy a jobbközép pártszövetség tud majd kisebbségi kormányt alakítani a szeptemberi választások után, de sokat elárul az országban uralkodó hangulatról, hogy a bevándorlásellenes Svéd Demokraták nevű párt a négy évvel ezelőtti 13 százalékhoz képest most a szavazatok több mint húsz százalékának megszerzésére esélyes.