Az iráni atomalku fenntartása, illetve az Oroszország elleni amerikai szankciók enyhítése mellett szólal majd fel a többi közt Washingtonban Emmanuel Macron francia elnök, aki három napig lesz amerikai kollégája, Donald Trump vendége. Hírügynökségi beszámolókból kiderül: Macron hétfőn, még Amerikába való érkezése előtt megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy az iráni atomalkunak érvényben kell maradnia. Ennek az ad jelentőséget, hogy Trump amerikai elnök változtatni akar a Teheránnal 2015-ben kötött megállapodáson, mert nem tartja elég szigorúnak.
Ha május közepéig az európai szövetségesek nem jutnak egyezségre a szigorításról, Washington visszavonja az Iránt sújtó amerikai szankciók enyhítését. A londoni Financial Times eközben arról írt a hét végén: nemcsak Macron, de a hét folyamán később Washingtonba érkező Angela Merkel német kancellár is a Moszkvával szembeni szankciók enyhítésére igyekszik rávenni Trumpot. A gazdasági büntetőintézkedésekből eredő alapanyag-ellátási kockázatok ugyanis már az európai feldolgozószektort is veszélyeztetik.
A francia államfő még érkezése előtt, a Fox televíziónak adott interjújában nagyon különlegesnek nevezte kapcsolatát Trumppal, egyben bejelentve: arra kéri majd Washingtont, ne vonuljon ki Szíriából. Nemrég polémia is kibontakozott a két vezető körül arról, valóban Macron győzhette-e meg az amerikai elnököt, hogy egyelőre ne vonja ki kétezer katonáját a közel-keleti országból.
Összességében Donald Trump legfőbb partnere Európában jelenleg Franciaország – véli Dominique Moisi, a párizsi Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének elemzője, akit a távirati iroda idézett. Macron és Trump kapcsolatát elemzők is jónak mondják, a francia diplomácia pedig azt emeli ki, kettejük között folyamatos a párbeszéd, Párizs mindig tud a Washington által meghozott döntésekről. Igaz, arról nem, hogy a döntés meghozatalában milyen szerep jutott a Párizzsal folytatott párbeszédnek – teszik hozzá.
Trump eddig egyetlen Twitter-üzenetben sem támadta Macront, ellentétben Merkellel vagy Theresa May brit miniszterelnökkel, akikkel – állítják bennfentesek – kifejezetten rossz a személyes viszonya. Az amerikai fővárosban Macron Trump első olyan külföldi vendége lesz, aki az állami látogatás legmagasabb szintű protokollját élvezheti, benne díszvacsorával, tárgyalással a Fehér Ház ovális irodájában, illetve a francia elnök az USA legrégebbi szövetségesének fejeként a kongresszusban is felszólal majd. A társasági rovatok követői pedig jót szórakozhatnak a két elnöki párról készült fotókon, amelyeken a hatvanas asszony a fiatal államfőhöz, a negyvenes feleség pedig a hetvenes úrhoz tartozik.
SZIGORÚBB bevándorlási TÖRVÉNY
Első olvasatban a francia nemzetgyűlés elfogadta a szabályozottabb bevándorlást és hatékonyabb menekültügyet előíró törvénytervezetet. A készülő jogszabály Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben nevű pártján belül is törésvonalakat okozott, miközben a baloldali ellenzék büntetőjellegűnek, a jobboldali pedig nem elég szigorúnak ítélte meg és ellene szavazott. A javaslat legfőbb intézkedései közé tartozik, hogy a jelenlegi 14 hónapról hatra gyorsítják fel a kérelmek elbírálását. Az elutasított menedékkérők fogva tartási idejét kilencven napra megduplázzák, hogy a kitoloncolásokat végre lehessen hajtani. A menedékre szorulók viszont a jelenlegi egy- helyett négyéves tartózkodási-munkavállalási engedélyt kapnak. Miközben a baloldaliak azért tiltakoztak, a jobboldal azt szerette volna, ha felső határt szabnak a befogadható külföldieknek. Franciaországban tavaly mintegy százezren nyújtottak be menekültkérelmet, és 36 százalékuk járt sikerrel. A törvényjavaslatot júniusban vitatja meg a jobboldali többségű szenátus. (MTI)