A bevándorlás és a brexit is terítékre került Mark Rutte holland miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár tegnapi találkozóján. Holland sajtóforrások szerint a politikusok közé továbbra is éket ver a bevándorlás kérdése: míg a holland kormányfő támogatja a menekültek kötelező elosztását, a kancellár hallani sem akar a brüsszeli kvótákról.
A lapzártánk után véget ért találkozón minden bizonnyal a jövő évi európai parlamenti (EP-) választások és azok potenciális kimenetele is szóba került, bár Kurz és Rutte ezen a téren sem politikai szövetségesek: a holland miniszterelnök pártja az EP liberális frakciójának (ALDE) meghatározó tagja, az Osztrák Néppárt pedig az Európai Néppárt soraiban foglal helyet.
A Politico szerint a jövőben csak tágulni fog a szakadék a néppárt és a liberálisok között, ugyanis a két tömörülés lehet a májusi választások nagy nyertese – maguk mögé utasítva a szociáldemokrata frakciót.
A brüsszeli hírportál kulcsszereplőnek látja a holland miniszterelnököt, akit az európai sajtóban immár biztosan Emmanuel Macron francia elnök szoros szövetségeseként emlegetnek. Ha hinni lehet az uniós forrásokra hivatkozó híreknek, az elnök pártja, a francia Köztársaság lendületben a voksolást követően a holland, luxemburgi, belga és spanyol liberálisokkal próbál meg pártcsaládot alapítani. Utóbbi számításaik szerint az EP második legerősebb frakciója lehet a néppárt után, és Macron kiváltképp hangsúlyt fektetne arra, hogy a „liberális” szó még véletlenül se szerepeljen a leendő párt nevében, írta a Politico.
– Vagy megszűnik a frakció, vagy nevet változtatunk a jogi személyiség megtartása miatt – idézte a lap az ALDE egyik, neve elhallgatását kérő képviselőjét. A legtöbben egyébként biztosra veszik, Macronék inkább megreformálni és átnevezni akarják a tömörülést, hogy ne a nulláról kelljen kezdeni a pártépítést.
Az európai liberálisok nagy újjáépülése immár Guy Verhofstadt, a magyar kormány egyik legnagyobb uniós kritikusa nélkül történhet. A Politico szerint a belga exminiszterelnök a maga 65 évével már túl öregnek számít a fiatal reformerek között, ráadásul szép lassan egyeduralmat valósított meg az ALDE-n belül: „A parlamenti öregfiúk csoportjába tartozik: felosztják maguk között a feladatokat, és bármi áron hatalomban akarnak maradni. Tetszik vagy sem, Verhofstadtot a választásokig nem lehet megkerülni, addig biztosan velünk marad” – nyilatkozta név nélkül egy EP-képviselő.
A parlamenti források szerint a belga politikus jelenleg Macron lekenyerezésén munkálkodik, és egy alternatív javaslattal állt elő az úgynevezett csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszer helyett. Mint ismert, az európai parlamenti frakciók saját politikusaikat jelölhetik az Európai Bizottság elnöki székébe, a posztot pedig elméletileg a választásokon legeredményesebb pártcsalád örökli. Mivel a rendszer a legnagyobb tömörülésnek, jelen esetben az Európai Néppártnak kedvez, Macronék és Verhofstadték régóta ellenzik az automatizmust.
A brüsszeli források szintén tudni vélik, hogy a francia elnök Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztost szeretné a bizottság élén látni: a dán liberális, ötvenéves politikusnő tökéletesen illeszkedik a Macron által megálmodott EU-képbe. A hollandok pedig leginkább Frans Timmermans bizottsági alelnökkel számolnak: a baloldali politikus nemrég bejelentette, hogy indul a szocialista csúcsjelöltségért, ám a legfrissebb hírek már arról szólnak, hogy Federica Mogherini helyét örökölheti meg az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjeként.