Gulyás Gergely ünnepi beszédében Kossuth Lajos szavait idézve kiemelte: „mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett, ez a demokrácia”.
Hangsúlyozta, hogy ez a felfogás vezérelte a magyarok szabadságküzdelmeit, és Európában is ennek kell érvényesülnie a „rövid-, közép- és hosszú távon is veszélyeztetett” identitás és létforma megvédéséhez.
Mint mondta, a nagy ünnepek nemcsak a régmúltról, hanem a jelenről is szólnak, a mai európai politikát Magyarországról szemlélve pedig Ronald Reagan néhai amerikai elnök alakja ötlik fel, aki a szovjet viccek gyűjtője volt, és némelyeket el is mesélte Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek.
Az egyik ilyen viccben az amerikai azt mondja, hazájában akkora a szabadság, hogy elmehet a Fehér Házba, rácsaphat az asztalra és kimondhatja, nem teszik, ahogyan az elnök vezeti az országot. A szovjet azzal válaszol, hogy ekkora szabadság az ő hazájában is van, hiszen bárki felmehet a Kremlbe, az asztalra csaphat és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan Ronald Reagan vezeti az Egyesült Államokat – fejtette ki Gulyás Gergely, derültségére a több száz fős hallgatóságnak, amelyben magas rangú német politikusok is voltak, köztük Reiner Haseloff Szász-Anhalt tartományi miniszterelnök.
Gulyás Gergely hozzátette: a „demokratikus legitimáció hiánya” révén az Európai Bizottságnál azt ugyan bárki szabadon elmondhatja, hogy nem tetszik neki, ahogyan a magyar miniszterelnök kormányozza országát, de ha azt mondja, nem tetszik, ahogyan az Európai Bizottságot vezetik, „automatikusan megkapja az EU-fóbia és az EU-ellenesség bélyegét”, és „kirekesztéssel számolhat”.
A miniszter a megemlékezés után a közmédiának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: 1956 megmutatta, hogy „a szabadságvágy erősebb, mint a diktatúra, és a diktatúrának semmiféle demokratikus legitimációja nincsen”, most pedig, jó néhány évtized elteltével „azt látjuk, hogy ezeket az alapokat újra és újra tisztázni kell, hiszen úgy tűnik, hogy Európában a legújabb időszakban már a demokrácia sem számít”.