A 15 évvel ezelőtt megnyitott guantánamói fogolytábor sötét foltként éktelenkedik Barack Obama politikai örökségén. A hivatalából két ciklust követően a jövő pénteken távozó amerikai elnök az elmúlt nyolc évben határozott akarata ellenére is képtelen volt véglegesen felszámolni a korábban az ott zajló – eufemisztikusan csak „fokozott kihallgatási módszereknek” nevezett – kínzásokról hírhedtté váló katonai börtönt.
A kudarcban nagy szerepet játszott a republikánus többségű kongresszus ellenállása, de a politikai felelősség mégis az elnöké. Obama az utóbbi hónapokban igyekezett minél több, ártalmatlannak ítélt fogvatartottat külföldre szállítani, ám továbbra is mintegy félszáz, dzsihadizmussal vádolt személyt tartanak rácsok mögött a kubai katonai bázison.
A leköszönő elnöknek alig egy hete van arra, hogy a napokban elengedett jemeniek után 15 további, szabadon bocsátásra előzetesen jóváhagyott börtönlakónak találjon befogadó országot. Donald Trump ugyanis kijelentette, hogy beiktatását követően beszünteti ezt a gyakorlatot. A leendő elnök nem ért egyet az általa „veszélyes embereknek” tartott foglyok szabadlábra helyezésével, mivel azok véleménye szerint rövid időn belül újra megjelenhetnek a harctéren.
Trump a múlt héten ígéretet tett a guantánamói fogolytábor jövőbeni nyitva tartására és a rabok létszámának növelésére is. Sőt mi több, kampányában arról is beszélt, hogy megfontolja a fizikai erőszakot is igénybe vevő kihallgatási módszerek újbóli bevezetését. Ezen a téren ugyanakkor szűk mozgástere van a beiktatásra váró elnöknek az elmúlt években életbe lépett törvénymódosítások miatt.
A fogolytábort még a terror elleni háború hajnalán hozták létre a szervezkedő iszlamisták számára. A szeptember 11-i merényleteket követően az akkori Bush-kormányzat kemény kézzel lépett fel a radikálisokkal szemben. A jogi megfontolások miatt azonban szükségük volt egy olyan területre, ahol az amerikai törvények megkötései nélkül járhattak el a letartóztatott terroristákkal.
A kubai támaszpont tökéletes helyszínnek bizonyult ebből a szempontból, hiszen itt vádemelés nélkül is határozatlan időre zárhatták el a veszélyesnek ítélt muszlim szélsőségeseket. Az Amerika ellenségeiként kezelt fogvatartottaktól számos alkalommal erőszakos módszerekkel igyekeztek információkat szerezni a terrorszervezetek működéséről. Bevett eljárás volt az úgynevezett waterboarding, amelynek során a rabokat a vízbefulladás érzetének tették ki.
A különleges börtön másfél évtizedes története alatt több terrorizmussal gyanúsított, közel-keleti származású férfit is ártatlanul tartottak fogva.
AZ ELSŐ SZÁMÚ KÖZELLENSÉG
A börtön legismertebb lakóját, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjeként számon tartott Kálid Sejk Mohamedet 2003 márciusában fogták el Pakisztánban a helyi titkos-szolgálat és a CIA emberei. Az al-Kaida egyik alvezéreként tevékenykedő férfit csak 2006-ban szállították Guantánamóra, ahol hosszú időn keresztül vallatták különböző módszerekkel. A sokszor erőszakossá váló kihallgatások következtében több merényletért is felelősséget vállalt. Amerikai jogi szakértők ugyanakkor kétségbe vonják vallomásai hitelességét az átélt megpróbáltatások miatt. A pakisztáni születésű, 52 éves férfi ma is a fogolytábor lakója.