Sajtóforrások szerint a jövőben is a gazdasági reformok következetes végrehajtását várja Görögországtól az EU, ám a tagállami pénzügyminiszterek továbbra is megosztottak a görög adósság kezelésének kérdésében. A hitelezők közül nem mindenki támogatja az adósságelengedést, a leghangosabban Németország ágál ellene. Nem véletlen, ugyanis Berlin a görög mentőcsomag egyik legnagyobb haszonélvezőjeként 2010 óta 2,9 milliárd euró kamatjövedelemre tett szert, elsősorban az Európai Központi Bank értékpapírpiaci programja keretében vásárolt görög államkötvényekkel való kereskedés révén. Az adatot Berlin adta ki a Zöldek érdeklődésére.
Egyébként úgy látszik, a mentőcsomag(ok) szigora meghozta eredményét: az ország gazdasága a fellendülés jeleit mutatja a kormányra kényszerített reformok nyomán. A bruttó hazai termék (GDP) éves összehasonlításban 2,3 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, a bővülés immár egymás után öt negyedéven át töretlen. A január–márciusi periódus adata ráadásul összhangban van az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap 2 százalékos GDP-növekedésről szóló előrejelzésével.
A görög gazdaság 2017-ben 1,4 százalékkal növekedett. Az export ugyanakkor éves szinten 9,5 százalékkal nőtt, míg az import 2,7 százalékkal csökkent – áll az Elstat görög statisztikai hivatal adatsorában. Görögország visszatérőben van a tőkepiacokra is, tavaly kétszer is bocsátott ki államkötvényt. Elemzők szerint bár a gazdaság jó irányba tart, a növekedése még mindig nem elég robusztus, továbbá a fogyasztás stagnál, a beruházások pedig váratlanul visszaestek.
A reformoknak nevezett szigorításokat a fogyasztók sínylették meg a legjobban, a munkabérek ugyanis 2010 óta átlag 15 százalékkal estek. 2012-ig a minimálbért havi 731 euróban állapították meg, ugyanazon év februárjától viszont ezt is levitték 586 euróra. A munkanélküliség 20 százalék körül mozog.