A Föld növekvő népessége miatt ma már több mint hétszázmillióan élnek olyan vulkán száz kilométeres körzetében, amely a jövőben kitörhet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek – tájékoztatott Harangi Szabolcs, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vulkanológusprofesszora.
A hawaiiéhoz nagyon hasonló működés zajlik a Franciaországhoz tartozó Réunion-sziget Piton de la Fournaise vulkánján is, ami legalább ennyire látványos, azonban ez lakatlan területen történik. A napokban az indonéziai Merapinak is volt néhány kisebb robbanásos kitörése; nyolc év pihenő után fennáll a veszély, hogy újabb jelentős kitörés induljon. Ott harminc kilométeres körzetben négymillióan élnek, míg a hawaii vulkánkitörés körzetében alig többen, mint nyolcezren.
A vulkáni működés továbbra is nagyon intenzív a hawaii Nagy-szigeten – eddig közel tíz négyzetkilométernyi területet fedett be a lávafolyam, ami múlt szombaton a Puna Geotermikus Erőmű (a 38 megawatt teljesítményű erőmű 1993-ban épült, és a sziget energiaellátásának bő ötödét adta) területére is befolyt.
A gyorsan folyó láva tucatnyi lakóházat semmisített meg. Nagy veszélyt jelentenek a levegőbe kerülő gázok is: a földfelszín megnyíló hasadékain keresztül jelentős mennyiségű kén-dioxid kerül ki, a vulkáni szmog pedig a légzőszerveket veszélyezteti. A szennyezett levegő a légáramlatokkal már több mint négyezer kilométerre jutott el, és számos mikronéziai szigeten figyelmeztették e veszélyre a lakosokat.
Becsúszik a Kilauea vulkáni terület az óceánba? – ez a felvetés gyakran megjelenik a médiában, de a vulkanológusprofesszor szerint ez minden alapot nélkülöz. Habár a kitörés után mérhető volt egy félméteres elmozdulás, ez nem jelenti azt, hogy a teljes terület bezúdul az óceánba és az szökőárat okoz.
Egy másik, sok helyen megjelent rémhír, amelyet a hazai média is átvett, hogy a hawaii vulkánkitörés hatására az Egyesült Államok nyugati partjánál lévő – az úgynevezett Cascades-vonulat – tűzhányói is kitörnek. Harangi Szabolcs szerint – aki a Tűzhányó blogban (Tűzhányó.blogspot.hu) bővebben is ír a jelenségről – nincs kapcsolat a két térség vulkánossága között.
Ugyanakkor a Cascades vulkáni íve mentén valóban sok a veszélyes és hosszan szunnyadó tűzhányó. Az elmúlt évszázadban ezek közül kettő lépett működésbe: jó száz évvel ezelőtt a kaliforniai Lassen Peak, majd 1980. május 18-án a Mount Saint Helens. Ezenkívül ott van a Rainier, a Shasta és a Hood – ha bármelyik felébred, annak súlyos következményei lennének.
Ezek körül ugyanis százezrek élnek, sőt nagyvárosok – például Seattle – lehetnek veszélyben. Az amerikai vulkanológusok szerint nem az a kérdés, hogy ezek a vulkánok kitörnek-e a jövőben, hanem az, hogy mikor.
A hawaii Nagy-szigeten zajló vulkánkitörésről készült fotók és videók láttán óhatatlanul is azt gondolják az emberek, hogy itt hatalmas természeti katasztrófa zajlik. Harangi Szabolcs szerint ez a vulkánkitörés önmagában nem tekinthető nagynak, különlegességét az adja, hogy részben lakott területen történik.
Ez pedig fontos figyelmeztetés a potenciálisan aktív vulkáni területen élőknek. Az új-zélandi Auckland városában nem véletlenül követik figyelemmel ezeket az eseményeket. Ami most zajlik Hawaiin, az akár náluk is valósággá válhat. A különbség az, hogy Aucklandben – e térségben legutóbb hatszáz éve volt vulkáni működés – több százezren laknak.