A közelgő európai parlamenti választások is szerepet játszanak abban, hogy Párizs közös kezdeményezést dolgozott ki a Facebookkal, a világszerte legnépszerűbb közösségi oldalt működő technológiai vállalattal.
– Vakon megbízunk a mindennapi digitális eszközeinkben. Viszont az internetet sokkal jobban használják a szélsőségesek és a terroristacsoportok – mondta Emmanuel Macron francia elnök, akinek pártja egy múlt heti felmérés szerint már lemarad Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülése mögött, fél évvel az uniós választások előtt.
A Mark Zuckerberggel, a Facebook elnök-vezérigazgatójával közösen kidolgozott együttműködés részeként francia hivatalnokok – sajtóhírek szerint a távközlési hatóság, illetve minisztériumok munkatársai – januártól hat hónapra beköltöznek az amerikai vállalat irodáiba, hogy megfigyeljék, illetve véleményezzék annak moderálási gyakorlatát. A Facebook ugyanakkor várhatóan a felhasználói jogokra való tekintettel nem engedi meg, hogy a francia szabályozók „a moderátorok fölé hajolva bámészkodjanak, miközben utóbbiak tényleges tartalmakat ellenőriznek”, írta a The Wall Street Journal.
„Nagy Testvért játszanak”, „felszabadító érzés” – olvasni az olykor ironikus internetes kommenteket Macron bejelentése nyomán. Nemcsak Franciaországban, hanem az egész világon egyre ellentmondásosabb a gyakorlat – ugyanakkor a közösségi média tömegessé válása miatt elkerülhetetlen is, hogy a nagy technológiai cégek, így a Facebook mellett a Twitter és a Google is cenzorszerepre kényszerülnek.
Az új elem most az, hogy egy fontos országot is kapnak ehhez partnerként. Mégpedig olyat, amely – mint Macron a minapi párizsi fórumon bejelentette – kezdeményezést indított útjára a globális kiberbiztonság megteremtésére (igaz, épp a legfontosabbak, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország nem kérnek ebből), valamint a valósnak, illetve az álhírnek tartott média között is különbséget tesz. Ebben Macront belpolitikai szempontok is vezérlik, célkeresztjébe a francia radikális jobboldallal, Le Pennel szimpatizáló orosz állami média, így az idegen nyelveken is elérhető RT televízió vagy a Szputnyik rádió került.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap éppen Párizsban és az RT-nek nyilatkozva ostorozta Macront azért, mert hátrányosan megkülönbözteti az orosz médiát, holott nyugaton gyakran hangoztatják, hogy az információszabadság a demokrácia egyik alapelve. Macron a médián belüli különbségtétellel egyébként paradox módon fő nyugati ellenlábasával, Donald Trump amerikai elnökkel került egy platformra, akivel pedig rendre összekülönbözik, most például az önálló európai védelemmel kapcsolatban. Trump a liberális amerikai médiát tartja és nevezi rendszeresen álhírmédiának.
Azt, hogy a technológiai óriásoknak miért érdekük a cenzúrával felérő tartalomszűrés a gyűlöletbeszéd kiszűrésének örve alatt, szakértők azzal magyarázzák: hirdetőket és felhasználókat, azaz piacot veszít az, aki nem áll be a sorba.
– Ha egy online közösségben elterjed a pornográfia, a lefejezések és a fehér felsőbbrendűséget hirdetők, a legtöbbek szerint az már nem az a hely, ahová a csemetéinek a fotóit feltöltheti – mondta egy szakértő a The New York Timesnak. Amerikában – ahol a szólásszabadságot jobban védi a jog – a Facebook és a Twitter mikroblogszolgáltató „önként” tereli cenzúrával más fórumok felé a szélsőségeseket.
Az egyik ilyen platform, a Gab nemrég azért került a figyelem középpontjába, mert ott közölte antiszemita kirohanásait Robert Bowers, mielőtt 11 zsidót mészárolt le egy pittsburghi zsinagógában. Németországban más és egyszerűbb a helyzet: az idén olyan szabályozás lépett életbe, amely még a technológiai óriásoknak is borsos, akár ötvenmillió eurós bírságokat helyez kilátásba, ha a vállalatok 24 órán belül nem törlik a gyűlöletkeltő tartalmakat.
Korábban megdöbbentette a német hatóságokat, hogy milyen gyorsan torkollhat erőszakcselekményekbe a közösségi médiában keltett gyűlölet. 2014-ben például a Huligánok a szalafisták ellen elnevezésű villámcsődületet (flashmobot) a Facebookon hívták össze Kölnbe, az eredmény pedig zavargások, szétvert belváros, 45 sérült rendőr és negyvenezer eurós anyagi kár lett.