Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős európai uniós biztos hivatali partnerével, Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselővel fog tárgyalni – tájékoztatott a brüsszeli testület.
A sajtójelentések szerint egyebek mellett a közös szabályozási keretekre fognak összpontosítani, hogy a felek például kölcsönösen elismerhessék egymás biztonsági sztenderdjeit az autóipari, a gyógyszeripari és az orvosi berendezések terén.
Malmström szerdán háromoldalú találkozón vesz részt az Egyesült Államok és Japán képviselőivel.
Az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker még tavaly júliusban megállapodott Donald Trump amerikai elnökkel, hogy mielőbb tárgyalásokat kezdenek az ipari termékek vámmentességéről és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörléséről, a tárgyalások ideje alatt pedig egyik fél sem vet ki új vámokat. Juncker ekkor ígéretet tett rá, hogy növelni fogják az amerikai szójabab európai behozatalát.
A friss adatok szerint az előző hat hónapban 112 százalékkal nőtt az Európai Unióban az Egyesült Államokból importált szójabab mennyisége az egy évvel korábbihoz képest. A teljes behozatal 75 százalékát teszi ki az amerikai import, a második legnagyobb beszállítónak Brazília számít 19 százalékkal.
Az amerikai kivitelnek mintegy 28 százaléka irányul az EU-ba, amelyet Argentína (10 százalék) és Mexikó (9 százalék) követ.
A behozatal ráadásul tovább emelkedhet, az Európai Bizottság ugyanis hamarosan engedélyezheti a szójabab bioüzemanyagként való felhasználását.
A Juncker-Trump találkozót széles körben sikerként könyvelték el az EU szempontjából, szakértők szerint a bizottság elnökének anélkül sikerült meggyőznie Trumpot – legalábbis egyelőre – az autóipari védővámok elvetéséről, hogy feladott volna bármit a korábban lefektetett uniós alapelvekből.
Konkrét előrelépés azonban azóta sem sok történt, és ezért többek szerint hamarosan ismét kiéleződhet a feszültség az Atlanti-óceán két partja között.
Kétnapos tárgyalássorozat indult Kína és az Egyesült Államok között
Kétnapos tárgyalássorozat indult Kína és az Egyesült Államok magas rangú delegációi között hétfőn Pekingben, hogy keressék a megoldásokat a két ország közötti kereskedelmi viták rendezésére egy átfogó megállapodás megkötésének reményében.
A világ két legnagyobb gazdaságának képviselői először ültek tárgyalóasztalhoz azóta, hogy Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök december elején Buenos Airesben személyes találkozójukon március végéig, 90 napra kereskedelmi „tűzszünetet” kötött, esélyt adva a hónapok óta dúló vámháború lezárásának.
A kínai és az amerikai fél egyaránt nagyon visszafogottan kezelte a tárgyalások elindítását, még a pontos helyszínt sem közölték. A kínai kereskedelmi minisztérium a múlt héten csak annyit mondott, hogy január 7-8-án Pekingben miniszterhelyettesi szintű egyeztetéseket tartanak.
A kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn szokásos sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Kína bízik abban, hogy a kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján az Egyesült Államokkal rendezni tudják a kereskedelmi feszültségeket.
Jeffrey Gerrish, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselőjének helyettese, az amerikai delegáció vezetője egyáltalán nem nyilatkozott a rá váró számtalan újságírónak az első tárgyalási fordulóra indulva. Az amerikai küldöttségben a mezőgazdasági, a kereskedelmi, az energetikai és a pénzügyminisztérium államtitkári szinten képviselteti magát.
Donald Trump amerikai elnök pénteken a Twitteren azt írta, hogy úgy gondolja, meg tudnak állapodni Kínával, Hszi Csin-ping elnökkel együtt nagyon elkötelezettek és benne vannak az ügyekben. „A legmagasabb szinten tárgyalunk és nagyon jól alakul a helyzet” – fogalmazott Trump.
A csúcstalálkozó óta Peking több, a megbékélést szolgáló gesztust tett, például ugyancsak három hónapra felfüggesztette az autókra és autóalkatrészekre kivetett pótvámokat, ismét elkezdett nagy tételben amerikai szójababot vásárolni és megnyitotta piacát az amerikai rizs előtt.
Az Egyesült Államok és Kína tavaly nyáron vetett ki kölcsönösen 50-50 milliárd dollár értékű importárura 25 százalékos pótvámot. Szeptember 24-én további, összesen 260 milliárd dollár értékű árura vezetett be pótvámot a két ország. Az Egyesült Államok mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki az év végéig 10 százalékos pótvámot, amelynek mértékét januártól emelte volna 25 százalékra. Kína 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot vetett ki 60 milliárd dollárnyi amerikai árura.
Trump elnök arra akarja rávenni Kínát, hogy csökkentse a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult hatalmas többletét, változtasson kereskedelempolitikáján, hagyjon fel a technológiai transzferek kikényszerítésével és a csúcstechnológiai vállalatok állami támogatásával, tartsa tiszteletben a szerzői jogokat. Peking tagadja a vádakat, és az iparpolitikájának megváltoztatását célzó követeléseket úgy értékeli, mint a Kína gazdasági növekedésének fékezésére tett kísérlet.