A tárcavezetők nem feledkeztek meg a dokumentumban megemlíteni a szeparatizmust, a nemzetközi bűnszervezeteket, az illegális fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelmet, a kulturális és történelmi örökség elleni bűncselekményeket, a kiberbűnözést, de az illegális bevándorlást sem, olyan jelenségekként, amelyek ellen szintén közös erőfeszítéssel szeretnének fellépni.
A nyilatkozatban Azerbajdzsán, Irán és Törökország emellett hangsúlyozta, elejét veszik országukban az olyan tevékenységeknek, amelyek fenyegetést jelenthetnének egymás biztonságára nézve. A három ország fontosnak tartotta kiemelni a szállítási infrastruktúra és a tranzit lehetőségek kiépítésére szolgáló közös projektek jelentőségét is.
A külügyminiszterek egyben hangsúlyozták „a muszlim szolidaritás elmélyítésének fontosságát” is, amit az iszlám világot ért kihívások ellenszerének neveztek, s kifejezték szándékukat, hogy „aktívabban és hatékonyabban együttműködjenek a testvériség megszilárdítása, illetve a türelem és a kölcsönös megértés érdekében”.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a sajtónak nyilatkozva kitért arra, hogy palesztin kollégája, Rijád al-Malki társaságában utazik az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésére, hogy szavazzon a határozattervezetről, amely felszólítaná Donald Trump amerikai elnököt a Jeruzsálem státuszára vonatkozó „hibás és elfogadhatatlan” döntésének visszavonására.
Az ENSZ-közgyűlés döntése jogilag nem kötelező, de komoly politikai súlya van.
„Isten segedelmével átvisszük a közgyűlésen a határozatot Palesztina és Jeruzsálem érdekében” – hangsúlyozta Cavusoglu az iráni és azeri kollégájával közösen tartott sajtókonferencián. Leszögezte: „Mostantól aktívabban fogjuk védelmezni a palesztinok jogait.” „Keményebben dolgozunk majd a független Palesztin Állam nemzetközi elismeréséért” – jelentette ki a török tárcavezető.
Trump december 6-án jelentette be döntését, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, és az amerikai nagykövetséget néhány éven belül Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetik át. A döntés heves tiltakozásokat váltott ki a muszlim világban.
Izrael Jeruzsálem keleti, arabok lakta részét az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta, majd annektálta, és egész Jeruzsálemet saját fővárosának tekinti. Ezt azonban a nemzetközi közösség nem ismeri el. A palesztinok pedig jövendő államuk fővárosaként tekintenek Kelet-Jeruzsálemre.