Legalább nyolcezren vonultak utcára a hét végén a japán fővárosban az új, múlt hónapban elfogadott terrorellenes törvény elleni tiltakozásul. A demonstrálók transzparenseiken „az elfogadott jogszabály mögött megbújó igazság” nyilvánosságra hozatalát követelték, valamint felszólították Abe Sinzó japán miniszterelnököt, hogy azonnal mondjon le hivataláról. A japán parlament felsőháza által június 14-én elfogadott törvényre már tavaly, a tervezet bejelentésekor is érzékenyen reagált a közvélemény, az úgynevezett konspirációs törvény ugyanis számos olyan új felhatalmazást ad a hatóságok kezébe – a szervezett bűnözői csoportok elleni fellépésre hivatkozva –, amelyek sérthetik az állampolgárok személyiségi jogait.
Abe azzal indokolta a jogszabály elfogadását, hogy a Tokióban rendezendő 2020-as nyári olimpia előtt az országnak mindent meg kell tennie a terrorizmus megakadályozása érdekében. Az új intézkedés viszont általános elégedetlenséget váltott ki amiatt, hogy a súlyos bűncselekmények esetében az új jogszabály már azok tervezését is bünteti. Joseph Cannataci, az ENSZ magánélethez való jogért felelős különmegbízottja szintén azon a véleményen van, hogy az új jogszabály befolyásolhatja a magánélethez való jog, valamint más alapvető szabadságjogok gyakorlását.
Abe Sinzónak ugyanakkor nem csupán az új törvény miatti általános elégedetlenség és népharag miatt lehetnek álmatlan éjszakái, ugyanis nemrégiben a miniszterelnök és pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) minden eddiginél kínosabb és szégyenletesebb vereséget szenvedett a tokiói önkormányzati választásokon – fogalmazott lapunknak Kuragane Kei Japán-szakértő. A kutató szerint a megrázó eredmény elsősorban az Abe személye körül sűrűsödő botrányokra vezethető vissza, mindenesetre alapjaiban változtatta meg a jelenlegi politikai atmoszférát az a tény, hogy Koike Juriko tokiói kormányzó új pártja letaszította trónjáról az LDP-t. Ez különösen kínos annak fényében, hogy Abe Sinzó jövőre harmadszorra is versenybe száll jelenlegi pozíciójáért, ezzel pedig a szigetország modern kori történelmének leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke lehetne, ehhez azonban Abénak még sok harcot kell megvívnia – tette hozzá Kuragane Kei. A kutató hangsúlyozta, mindennek ellenére elmondható, hogy a jelenlegi politikai palettán se a jobb-, se a baloldalon nincs megfelelő riválisa, így a jelenlegi miniszterelnök képes megbirkózni a kihívásokkal.