A hadsereg megszállta az állami rádió és tévé székházát a nyugat-afrikai Gabonban, s közleményt olvasott be hétfőn reggel arról, hogy Ali Bongo elnök távollétében „nemzeti helyreállítási tanácsot” állítanak fel, mert nem látják biztosítottnak, hogy az elnök el tudja látni hivatali feladatait. Később fegyveres katonák megjelentek a tévéadásban is, és bejelentették, hogy „a demokrácia helyreállítására” megindították a hatalomátvételt az országban. Felszólították a gaboniakat, hogy támogassák akciójukat.
Az államfő jelenleg Marokkóban tartózkodik, ahol gyógykezelik, médiajelentések szerint egy októberben Szaúd-Arábiában történt agyvérzése miatt.
A gaboni fővárosban, Libreville-ben az AFP hírügynökség tudósítása szerint lövéseket lehetett hallani a rádió és tévé épülete körül, s a hadsereg páncélozott járművekkel lezárta a környéket. Az AP hírügynökség is idézett fővárosi lakosokat, akik beszámoltak arról, hogy harckocsik és páncélozott járművek járőröznek az utcákon.
A rádióban közleményt beolvasó katonatiszt a köztársasági gárda főparancsnok-helyetteseként és egy ifjúsági mozgalom vezetőjeként mutatkozott be. Illegálisnak és illegitimnek nevezte az állami intézményeket, és kijelentette: „Eljött az ideje annak, hogy a hadsereg a nép mellé álljon az ország megmentésében a káosztól”. „Ha éppen táplálkoztok, hagyjátok abba! Ha éppen inni akartatok, tegyétek le a poharat! Ha éppen alszotok, keljetek fel, és ébresszétek fel szomszédaitokat is, és egy emberként vonuljatok ki az utcákra, és foglaljátok el a középületeket, repülőtereket!”.
Az államfőt feltételezett agyvérzése után először újév napján lehetett látni, üzenetét rabati kórházi ágyából mondta el, időnként nem jól érthetően. Hivatalosan mindvégig nagyon keveset közöltek Libreville-ben az államfő állapotáról, de azt nem jelentették be, hogy az elnök teljesen átadná a hatalom gyakorlását hivatalos helyettesének. Az alkotmánybíróság bizonyos jogköröket átadott az alelnöknek és a kormányfőnek.
Gabon 1960-ban vált függetlenné Franciaországtól, és 1967-től kezdődően Omar Bongo Ondimba vezette diktatórikus módszerekkel, majd a 90-es évek elején végbement egy demokratizálódási folyamat. Omar Bongo Ondimba 2009-es halála után fia, Ali Bongo Ondimba lett a köztársasági elnök. Ali Bongót 2016-ban vitatott körülmények között újraválasztották, és győzelmét heves, halálesetekkel is járó tüntetések, összecsapások követték.
Letartóztatták a puccsot megkísérlő katonákat
„Visszatért a nyugalom az országba, a helyzetet ellenőrzés alatt tartjuk” – mondta Guy-Bertrand Mapangou kormányszóvivő az AFP hírügynökségnek nyilatkozva. A France24 hírtévének nyilatkozva azt mondta a szóvivő: „a kormány és intézményei a helyükön vannak.”
Állítása szerint az állami rádió és tévé székházát mindössze öt katona szállta meg hétfőre virradóan, ők szólították fel népet, hogy lázadjon fel. „Négyet közülük letartóztattunk, egy elszökött” – mondta. Egy meg nem nevezett katonai forrás azonban azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy a puccskísérlet kitervelőit nem fogták el a kormányhoz hű erők.
A rádiószékháznál mintegy háromszáz civil gyűlt össze a lázadásra felszólító katonák szavára. Őket a kormányhoz hű katonák könnygázzal szétoszlatták. A város fölött katonai helikopterek köröztek, egyébként nyugalom volt Libreville-ben délelőtt – jelentette a Reuters.
Az Afrikai Unió (AU) közleményben szigorúan elítélte a puccskísérletet. „Megerősítem, hogy az Afrikai Unió határozottan elutasít minden nem alkotmányos változtatást” – írta Twitter-profilján Musza Faki Mahamat, az AU-t iránytó bizottság elnöke.