Két és fél hónappal a történelminek nevezett amerikai–észak-koreai csúcstalálkozó után úgy tűnik, még mindig nem sikerült áttörést elérni a feszültség csökkentése érdekében a Koreai-félszigeten. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető június 12-én Szingapúrban elfogadott nyilatkozata ez idáig nem hozott kézzelfogható változást a térség békéje szempontjából.
A cél márpedig az volna, hogy az 1953-ban fegyverszünettel véget ért koreai háborút békeszerződéssel zárják le, másrészt Észak-Korea feladja nukleáris fegyvereit, az Egyesült Államok pedig enyhítse, esetleg feloldja a kommunista államra kirótt szankciókat.
Észak-Korea először a békeszerződés aláírását sürgeti, az Egyesült Államok viszont azt akarja, hogy a phenjani kormányzat hagyjon fel nukleáris programjával, mielőtt további engedményeket tesz neki. Donald Trump nemrég a gesztus jeleként felfüggesztette az elrettentést szolgáló amerikai–dél-koreai hadgyakorlatokat, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy akármikor újraindíthatja azokat.
A Bloomberg hírügynökség elemzése szerint Trump azért nem vállalja a békeegyezmény aláírását előfeltételek nélkül, mert ez esetben elismerné Kimnek a Koreai-félsziget északi része feletti hatalmát, ezek után pedig nehezen lenne értelmezhető 28 ezer amerikai katona állomásoztatása Dél-Koreában.
A CNBC amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó Sean King szakértő szerint a probléma egy részét a Fehér Házban megbúvó, egymásnak ellentmondó stratégiákban kell keresni. „Van egy szakmai stáb, amely a keményvonalas politikát képviseli, az elnök viszont úgy érzi, saját alkut is köthet azáltal, hogy személyes jó viszonyt ápol Kimmel. Olyan ez, mintha párhuzamos kormányzat működne, amelyet Észak-Korea megpróbál kihasználni” – közölte.
Trump azonban a tárgyalások sikertelenségét abban látja, hogy Kína túl nagy nyomást gyakorol Észak-Koreára, ami szerinte a Peking és Washington közti kereskedelmi vitának tudható be. Kína ugyanis a világ egyetlen olyan országa, amely képes befolyást gyakorolni Észak-Koreára, hiszen Peking Phenjan első számú kereskedelmi partnere, függ a kínai exporttermékektől és a segélyektől.
Az amerikai elnök nehezményezi, hogy Peking jelentős segítséget nyújt Phenjannak, egyebek közt üzemanyaggal látja el, ezzel szerinte hatástalanná teszi a washingtoni nyomásgyakorlást. Trump ezért a napokban lemondta külügyminisztere, Mike Pompeo látogatását Észak-Koreába. Peking azonban elhárította tegnap a vádakat, mondván, nem tűri el, hogy rá hárítsák a kudarcok miatti felelősséget.
A CNN hírtelevízió elemzése megjegyzi, hogy Kínának is érdekében áll az észak-koreai nukleáris program befejezése, egyrészt azért, mert a Phenjan ellen kivetett szankciók akadályozzák a kínai kereskedelmet, másrészt azért, mert egy esetleges fegyveres konfliktus kirobbanása a Kim-rezsim végét jelentené, a dél-koreai és amerikai csapatok elfoglalnák Észak-Koreát, s közvetlenül Kína szomszédságában lennének.